12 kérdés és válasz a napozásról

nlc | 2013. Június 05.
A nap, a szél, a víz gyorsan kiszárítja bőrünket, fakóvá teheti hajunkat is. Ezért ha nem akarjuk, hogy a nyaralás után idősebbnek nézzünk ki valódi korunknál, a napvédő használata kötelező. Lássuk, melyek a legfontosabb tudnivalók a napfürdőzéssel kapcsolatban.

1. Mi a különbség az UVA és az UVB sugárzás között?

A napfény 5 százaléka UV, azaz ultraviola sugárzásból áll. Az alacsony hullámhosszú UVC sugarak legnagyobb részét kiszűri az ózonréteg. Az UVA sugarak hatolnak a legmélyebbre a bőrben. Nem égünk le tőlük, de hosszú távon ez a sugárzás felelős a bőr öregedéséért, és szerepet játszik a bőrrák kialakulásában. A bőr barnaságáról – és a leégésről – az UVB sugarak tehetnek, ennek a sugárzásnak is van szerepe a bőrrák kifejlődésében. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságon vagyunk, annál erősebb UVB sugárzásnak vagyunk kitéve.

2. Mit jelent az SPF rövidítés?

Az SPF az angol Sun Protection Factor kifejezés rövidítése, a napozószer fényvédőképességét mutatja. A faktorszám azt jelenti, hányszorosával hosszabbítja meg a krém a bőr saját védekező mechanizmusát a nappal szemben. A 20-as fényvédővel hússzor több ideig napfürdőzhetünk, mint ha nem kentük volna be magunkat.

3. Hasznos-e az előszoláriumozás?

Ha a napozást szoláriumban kezdjük, csak megnyújtjuk a terhelés időtartamát, vagyis felgyorsítjuk a bőr idő előtti öregedésének folyamatát. Ráadásul egy évben 50 óránál több időt nem ajánlatos napon – vagy szoláriumban – tölteni, mert ez hozzájárul az idő előtti ráncosodáshoz. A bőrnek jó a „memóriája”, nem felejti el még a leggyengébb pirosodást sem, ami gyengíti a fénykárosodást javító természetes folyamatot. Ezért is kell jobban odafigyelni a babákra, mert aki gyermekkorban háromszor komolyan leég, annál a későbbiekben négy-ötszörösére emelkedik a bőrrák kialakulásának veszélye.

4. Hogy válasszunk faktorszámot?

A bőrtípus alapján az 1. típusba tartoznak a vörös, világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte soha nem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. is leéghet, de jól barnul. A 4. típus azonnal lebarnul, míg az 5. típusba az észak-afrikai, mediterrán térségek lakói és az ázsiaiak sorolhatók. A 6. típus a fekete bőrűeké. A 15 év alatti gyermekek az 1-es típusba tartoznak, 50+-os faktorszámú napvédőre van szükségük. A 2-es típusúaknak 50, később 30 faktoros napvédő ajánlott. A „3-as” 30-as faktorszámmal kezdjen. A „4 és a fölötti” 25-ös, majd 20-as jelölésű termékeket kenjen a bőrére.

5. Mit jelent az UV-index?

Az időjárás jelentésekben megadják az UV-indexet. Az 1-től 12-ig terjedő mérőszám a napsugárzás erősségére utal. Olyan tényezők határozzák meg, mint a nap állása és a felhőzet. 5-ös, 6-os UV-indexnél az 1. és 2. bőrtípusba tartozó emberek már leéghetnek. A 7-es és 8-as érték erős UV-sugárzást jelent: mindenkinek napozókrémre van szüksége. Ha a mérőszám nagyobb, mint 9, húzódjunk árnyékba!

6. Milyen gyakran kenjük magunkat fényvédővel ?

Ajánlott óránként utánkrémezni a bőrt, hogy az ígért védekezési idő megmaradjon. A bőrt védő filmréteg izzadáskor, törölközéskor vagy forgolódás közben napozáskor sérül, míg a sós vagy klóros víz teljesen leoldhatja.

7. Miért zuhanyozzunk mindig lubickolás után?

A nedves bőr sokkal több UV-sugarat enged át, mint a száraz. A bőrön megmaradó vízcseppek és az azokban található sókristályok könnyebbé teszik a leégést. Ezért miután letusoltunk, töröljük szárazra a bőrünket, és krémezzük be – még akkor is, ha vízálló napozót használtunk –, ugyanis a napozókrémeknek a fele ilyenkor a törölközőn marad.

8. A napozószerek felkenés után azonnal hatnak?

Nem. Ezért árnyékban vagy a strand öltözőjében krémezzük be magunkat, és csak azután menjünk a napra. Az UV-filternek legalább 15-20 percre van szüksége, hogy hatását tökéletesen kifejtse. Figyeljünk arra, hogy egyszerre ne tegyünk sok naptejet vagy olajat a bőrre, hanem a kisebb mennyiséget apránként kenjük el.

9. Növelhetik-e gyógyszerek a bőr fényérzékenységét?

Igen. Például a fogamzásgátlók okozhatnak egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltokat. Vannak gyógyszerek (pl. egyes vízhajtók, gyulladáscsökkentő gyógyszerek), amelyek fényérzékennyé tehetik a bőrt, ezért mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót.

10. Miért nem ajánlott 11 és 15 óra között napozni?

Reggel és este a napsugarak nem derékszögben érkeznek a földre, így vastagabb levegőrétegen kell áthatolniuk, amely a káros sugarak egy részét kiszűri. Délidőben a derékszögben érkező napsugaraknak keskenyebb levegőrétegen kell átjutniuk, ezért ajánlott ilyenkor az árnyékba húzódni.

11. Mely testrészeink égnek le először?
 
A legérzékenyebbek azok a testrészeink, amelyeket év közben általában ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentős mennyiségű UV-sugárzást kapnak. Az érzékeny területek közé tartozik a fejtető, az orr, a nyak, a váll, a vádli és a kézfej bőre is. A leggyorsabban a köldök és a nemi szerv közötti bőrfelszín barnul, a leglassabban pedig a nagy felületek, például a hát. Ez azonban egyénenként változhat.

12. A kémiai vagy a fizikai filterrel ellátott napozók jobbak?

A fizikai fényszűrőt – amelyben a pici ásványi részecskék úgy helyezkednek el a bőr felületén, mint a tükör, és tökéletesen visszaverik az UV-sugarakat – jobban elviseli a bőr, mint a kémiait. A kémiai filterek vegyületei, amelyek a bőrt érő napsugárzást hővé alakítják, az UVB tartományt szűrik ki a leghatékonyabban, de modernebb változataik a hosszú távú károsodást okozó UVA sugárzás ellen is védelmet nyújtanak.

 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

 

Exit mobile version