| Normafa, Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben, Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted, Normafa, Majdanidőn lombod közt éled az ének, Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon. Devecseri Gábor verse |
Ötvenöt éve az akkor még fiatal párok az Anna-rét lankáin álmodoztak arról, hogy idős korukban unokáikat sétáltatva, háborítatlan környezetben elevenítik majd fel a régi emlékeiket. Ők még megtehették ezt, de már nem biztos, hogy a mostani negyveneseknek lesz rá módjuk. Legalábbis nem a Normafa klasszikus pihenőhelyén. A népszerű és kedvelt kirándulóterületen ugyanis egy „európai színvonalú” sportkomplexum kialakítását tervezi a kormány. Sajtóhírek szerint a természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályokat nem változtatják meg, a beruházás csakis a Normafa területét érintené. Ellenben a szánkó- és sípályák különválasztását, új liftek építését, parkolók kialakítását ígérő átfogó terv ötmilliárd forintból valósulna meg.
De lesz más is: ha minden igaz, felújítanak egy műemléki védettségű éttermet, valamint egy új, maximum 500 négyzetméteres „hitéleti rendeltetésű épület” (magyarul templom) felépítését is tervezik az Anna-réten.
Nem kellenek a biciklisek
„Majd ezután a Margit-sziget is a gazdagoké lesz, mint régen, és sorolhatnám… ha hagyjuk, miért ne vegyenek el mindent? A pesti oldalon sokkal rosszabb a levegő, az ott lakóknak ez a lehetőség van, hogy felmenjenek regenerálódni, kirándulni ingyen” – írja Braun Éva egy, a Hír24 oldalán írt hozzászólásában.
„Még egy ok, amiért el fogom kerülni a kutyáimmal a Normafát…” – teszi hozzá Szoldán Róbert ugyanott.
Az indoklás szerint a Normafa környékén eddig érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok nem tették lehetővé a „céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását”, és kiderül az is, hogy igencsak szúrta a szemét valakinek, hogy a környéken egyre népszerűbb a hegyi rétegsport, a downhill kerékpározás. Ez mostantól a terület jogszerűtlen használatának minősül. Szeptikusok szerint a legnagyobb probléma mégis az, hogy a döntés alaptörvénysértő.
Tornaóra síléccel
A törvény előterjesztője Pintér Sándor belügyminiszter volt, aki azt ígérte, figyelembe veszik majd a természetvédelmi szempontokat, de közben azt szeretnék, ha egész éves kihasználtsággal működne az egyedülálló vonzerejű Normafa környéke. Emellett a vendéglátás és a szállodák munkahelyet teremtenének, és jönnének a belföldi vendégek is.
A vízióban az is szerepel, hogy minden budapesti általános iskolás megtanulna síelni – akár iskolai keretek között. Kérdés persze, hogy az igen szeszélyes hazai időjárási körülmények között ez hogyan fog működni. Decemberben valószínűleg csalódottan kémlelik majd az eget a tesitanárok, húsvétkor viszont rohamszerűen lepik el a kisdiákok a hegyet (lefele legfeljebb majd átszállnak másik kocsiba, ha nagy a baj).
„Aligha lehet havat gyártani, még hóágyúval sem a Normafánál 60-90-120 napig!” – írja hozzászólásában Tamás István. „Egy normális vezetésű nagyvárosban – ahol alig van máshol hely szánkózásra, síelésre, a hóágyúzást saját költségen csinálná az önkormányzat ingyenesen a lakói számára.”
Más a döntés mellé áll: „Ezek a rendezési tervek harmincöt évesek! Most csak csiszolgatnak rajta. Aki azt mondja, nem lehet 400 méteren 60-90-120 napot síelni egy szezonban, az nem ért hozzá. Eplény milyen magas? Tudják ezek az emberek, hogy jelenleg mennyi pénzt költünk el mi, magyarok Ausztriában naponta? Ha csak a töredéke marad itthon ennek a pénznek, nagyon rövid megtérüléssel működhet az egész park… kár belekeverni a politikát.”
A civil szervezetek állítják, hogy a Normafa-beruházás megvalósulása esetén pótolhatatlan természeti értékek, védett és fokozottan védett állat- és növényfajok kerülnek közvetlen veszélybe. Azt javasolják, a Normafa fejlesztésére szánt összegből az állam inkább a már létező és gazdaságosabban, környezetbarát módon működtethető síközpontok fejlesztését támogassa.
A kerület addig is megrendelte a vizsgálatokat, amelyben átnézik a különböző növényfajok, illetve bogarak és denevérek életciklusát és aktivitását, és a későbbi tervezésnél figyelembe veszik, hogy ennek megfelelően hol létesülhetnek egyáltalán például síliftek, szánkó-, bob- és futópálya. A vizsgálat nyomán készült tervekről és a beruházás megvalósításáról a hegyvidékiek helyi népszavazáson dönthetnek majd.
A Normafáért aggódók viszont nem várnak: létrehoztak egy afféle információs központként is működő Facebook-oldalt, amihez eddig több mint háromezren csatlakoztak, naná, hogy petíciót is lehet aláírni.
Nekünk egyetlen kérésünk van: a Rétesező, ha egy mód van rá, ússza meg a reformot.
| A “másik oldal“ Az LMP nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, hogy élve az Alaptörvényben biztosított jogával, ne írja alá a Normafa-törvényt, és kérje annak alkotmánybírósági kontrollját. Az LMP szerint az elfogadott törvény alaptörvény-ellenes. Kivonja a természetvédelmi oltalom alatt álló, a Natura 2000 hálózathoz tartozó területet az erdőtörvény és a helyi építési szabályzat hatálya alól. Sérti az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogot, valamint „ellentétes a lakosság, a környezet és a jövő nemzedékek érdekeivel”. Az Együtt-PM számára elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés „anélkül szavazta meg a törvényt, hogy megkérdezett volna bárkit is”. Ezért egy zárószavazás előtti módosító javaslatban azt szeretnék elérni, hogy a Normafa sorsát rendező jogszabály ne léphessen hatályba, hanem arról egy külön törvény rendelkezzen. Emellett ombudsmanhoz is fordultak az ügyben és tovább folytatják a korábban megkezdett aláírásgyűjtést. |