PISA-teszt: lemaradtak a magyar diákok

A „Zenevilág” kiárusítást tart. Ha két vagy több árucikket vásárolsz a kiárusításon, a „Zenevilág” 20%-ot elenged ezeknek az árucikkeknek a vételárából. Jánosnak van 200 zedje, amit elkölthet. Mit vásárolhat meg ennyi pénzből a kiárusításon?

Mit jelent ez?

Efféle feladatokra kellett helyes válaszokat adniuk azoknak a középiskolás diákoknak, akik a háromévente elvégzett PISA-vizsgálatban részt vesznek. A teljesítményükből kiderül, melyik országban mennyire felkészültek a diákok: tudnak-e számolni, olvasni, mennyire képesek felismerni, megérteni, értelmezni és megoldani egy matematikai vagy természettudományi jellegű problémát. Vagyis mennyire sikeres a helyi oktatási rendszer.

Hol végeztünk?

A friss felmérés kiemelt területe a matematika volt – az eredmények alapján összeállított rangsorban Magyarország a 29. helyet szerezte meg a 34 OECD-ország közül. Összességében – minden faktorban – is rosszabbul teljesített, mint három éve: az OECD-országok átlaga alatt.

A Berzsenyi Gimnázium igazgatója, Somogyi László a Nők Lapja Cafénak azt mondja, a 2009-es év trendfordulónak tűnt, mert akkor az előző méréshez képest a romlás megtorpant, de most újból rontottunk teljesítményünkön. „Nem kell pánikba esni, de nem is szabad elhanyagolni az eredményeket. Vészjelzésnek fontos” – véli. Az igazgató szerint figyelemre méltó az a grafikon is, amelyből kiderül, milyen a fiatalok teljesítménye annak függvényében, hogy az adott ország mennyit áldoz az oktatásra. „Magyarország ennek fényében nem is teljesített olyan rosszul. Ez egyértelműen a pedagógustársadalom erőn felüli teljesítményének köszönhető” – véli.

Ha nem változtatunk, többet ronthatunk

Somogyi László arra is felhívja viszont a figyelmet, hogy régebben tizennyolc óra volt a kötelező óraszámuk a pedagógusoknak, most már a legtöbb iskolában huszonhat. „Csodák nincsenek. Ilyen körülmények között jóval kevesebb idő jut egy-egy tanulóra, egy-egy osztályra. Ha nem lesz ebben változás, garantálható, hogy 2015-ben még rosszabbak lesznek a PISA-eredményeink.”

Szerinte a teszt amúgy nem mindig jó pontos mérésekre, de tendenciák kimutatására igen. „Három, hat és kilenc évvel ezelőtt is ugyanennyire passzolt, vagy nem passzolt az oktatási kultúránkba a teszt. Nem is ez a kérdés, hanem az, hogy korábban mégis jobbak voltak az eredmények. Ezt nem tudjuk másra kenni.”

Pedig elindultunk a jó irányba

A legelső PISA-felmérés idején, 2000-ben a diákok a szövegértési feladatokon 480 pontot értek el, ez 2009-re biztató 494 pontra nőtt – ám mostanra a 22. helyre csúsztunk vissza.

„A korábbi javulás annak a radikális irányváltásnak volt köszönhető, amelynek értelmében az ismeretek növelése helyett a kompetenciafejlesztésre helyeztük a hangsúlyt – mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium tanára. – A 2000-es felmérés ugyanis keményen szembesítette a tanárokat és az oktatási szakembereket azzal, hogy nem csupán a műveltség fontos, és nem minden az adatok bebiflázása: ugyanilyen súlya van a mindennapi életben való eligazodást segítő szövegértésnek. Viszont az akkor indult programok azóta megszűntek, és a velük együtt megindult javulás megállt.”

A gyerekek negyede funkcionális analfabéta

 
Arató László szerint az összeredmény az alulteljesítők miatt látszik ennyire ijesztőnek. Az aggodalmat az a 19,7 százaléknyi ember okozza, aki funkcionális analfabéta – és ez a szám az elmúlt évben két százalékkal nőtt.

A problémák legélesebben a szakiskolákban, szakmunkásképzőkben érzékelhetők: míg egy budapesti elitgimnázium tanára nem tapasztalja napi szinten, hogy diákjainak szövegértési készsége romlik, egy szakiskolai pedagógus annál inkább. „Félő, hogy a tanulók közötti amúgy is mérhetetlen szakadék még tovább fog nőni” – festi le a helyzetet a magyartanár. A tanárok számára az irodalomtörténet oktatása az elsődleges, ráadásul megfelelési kényszert éreznek, hogy a minisztériumból jövő elvárásnak megfeleljenek, és „nem egy külső szempontrendszert, a PISA-t tartják mércének”.
 
A szakember ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy szövegértésben régen sem brillíroztak a magyar diákok. Tévhit, hogy a PISA-feladatok csupán életből kiragadott helyzetekhez kapcsolódó szövegek értésére fókuszálnak: a teszt sokféle szövegtípust sorakoztat fel, köztük szépirodalmi, illetve képpel kombinált szövegeket is, úgyhogy hiába hivatkozunk arra, hogy az iskolában nem foglalkozunk motivációslevél-írással vagy használati utasítások értelmezésével.
 

Nem igaz, hogy nem olvasnak

Arató László óv attól a hamis általánosítástól, hogy ez azt jelenti, a mai kamaszok nem tudnak olvasni, vagy egyáltalán nem olvasnak, sőt szerinte az internetnek köszönhetően a mai kiskamaszok többet írnak és olvasnak! Az igaz, hogy a neten… Most már ezt is mérik: a PISA-tesztben az idén újdonságként megjelentek a digitális szövegértést mérő feladatok.