Olimpiai stadionból háborús temető

cafeblog/mybalkan | 2014. Február 11.
Az egész világ a szocsi téli olimpiát nézi. Harminc éve az egykori jugoszláviai Szarajevóban lobbant fel az olimpiai láng. A sportpályák azonban csak pár napig élvezhették a csillogást, hamarosan a Jugoszláv Néphadsereg lőállásaivá váltak.

A XIV. téli olimpiai játékokat 1984. február 7. és február 19. között rendezték meg Szarajevóban, illetve a várost övező hegyekben. Három ország pályázott, az akkori Jugoszlávia azonban a svédországi Göteborgot és a japán Szapporót is maga mögé utasította.

 

Az olimpiai lángot a görögországi Olümpiában gyújtották meg, ahonnan Dubrovnikba szállították. Innen két útvonalon járta be Jugoszláviát: kelet felé 2602, nyugat felé 2687 kilométert tett meg, míg a szarajevói stadionba ért.

Az 1984-es téli olimpiai játékokon összesen 49 nemzet képviseltette magát. A jugoszláv csapat volt az egyik legnagyobb: összesen 72 sportoló állt rajthoz (összehasonlításul: a Szovjetuniót 99, az Egyesült Államokat 107, míg Magyarországot például 9 olimpikon képviselte).

 

 

Az olimpia után pár évvel a pályák sajnos új funkciót kaptak: a bobpálya például a frontvonalban volt, a Jugoszláv Néphadsereg lövészállásnak használta, a síugrósáncokon mesterlövészek lőtték Szarajevót és a város lakóit.

 

 

A nyitóceremóniának otthont adó Kosevo Stadionra egy világ figyelt 1984. február 7-én. Pár évvel később a háborús áldozatok tömegeinek temetésére használták.

A stadion múltjáról részletesebben a My Balkan blog szerzője ír.

Exit mobile version