Trükkös lopások: vigyázz a besurranókkal!

cafeblog/bouvet | 2014. Február 19.
Bloggerünk egy biztosítási cégnél dolgozik, ezért fokozottan figyel arra, mivel csökkenthetjük a rizikót, hogy bűncselekmény áldozatai legyünk. Meg is osztott velünk néhány tudnivalót a besurranásos lopásokról.

A besurranás azt jelenti, hogy nyitott vagy nem kulcsra zárt ajtón, kapun keresztül betörés és erőszakos behatolás nélkül is “benyúl a kéz”, és elviszi az értékeket. Nagyon fontos, hogy tartsd be: igenis zárd a lakásod, házad ajtaját. A besurranók akkor is bejöhetnek, ha mindenki otthon tartózkodik. Rengeteg ügyfél számolt már be arról: valaki épp mosogatott, a másik a kádban volt, a harmadik a wc-n, a negyedik meg focit nézett a nagyszobában. Érezték ők, hogy mintha nyílt volna a bejárati ajtó, de mindenkit lekötötte a ténykedése. Csupán órákkal később eszméltek, amikor anya új kistáskája szőrén-szálán eltűnt, hogy ezt bizony valaki ellopta. Ha pedig egyedül vagy otthon, esetleg kiskorú vagy idős tartózkodik egy lakásban egyedül, akkor még inkább terep nyílik erre.

 

Nagyon sok ügyfélnél elmeséltem már az alábbi történetet. Biztosítási üzletkötőként pár éve nagyon meleg, forró nyári napokon az volt a munkám, hogy panellakásokban kellett az ügyfelek lakásbiztosítását átkalkulálnom. Az ügyfelek kaptak előzetesen egy olyan támpontot, hogy tudjanak arról: mi majd érkezünk, de tágan volt kiírva az időpont, azt tudták, körülbelül melyik héten fogunk érkezni. Egy tízemeletes kockaházba mentünk, ahol pillanatok alatt bent voltunk a lépcsőházban. Természetesen mi igazolvánnyal és biztos hatósági háttérrel dolgozunk, ráadásul ugye tudtak az érkezésünkről, ellenben amit a házban tapasztaltunk, az több mint nyugtalanító.

Egy ilyen hatvanlakásos házban igen nagy arányban élnek idősek, illetve kisgyerekes családok. Hőség volt és kevés lakásban volt légkondi felszerelve. Nem túlzok, ha azt mondom: a hatvan lakásból tíz lakásnál nemhogy nem volt kulcsra zárva a bejárati ajtó, hanem a szellőztetés miatt tárva-nyitva állt. Nemegyszer olyan lakás, amelyben mondjuk egy szem özvegy néni élt. Akinek már a hallása sem a régi. A nyitott ajtóknál is csengettünk, de még itt is előfordult, hogy az égvilágon semmilyen reakció nem jött bentről, holott hallottuk a televízió hangját. Beljebb toltuk a fejünket, egyszerre kopogtunk, csengettünk és csókolomoztunk befelé. A televízió ordító hangját lokalizáltuk a nappaliban, és a fényekből rájöttünk hamar: ott ül bent egy lakó, feltehetően egy idősebb néni, és körömlerágósan nézi épp Isaura, Paulina vagy Miranda izgi történetét. A lakása közben a világ legjobb terepe a besurranóknak.

Nekünk volt, hogy tíz perc csókolomozás után halkult le a tévé és hangzott el a nappaliból egy tétova “van itt valaki?” kérdés. Volt ott valaki. A néni szerencséjére csak két biztosítási üzletkötő hat tonna papírral meg egy laptoppal. De volt ott más is. Nyitott ajtó mögött kis előszobában kabát, kis táska, nagy táska, cekker, pénztárca. Ha mi nem azok vagyunk, akik, akkor úgy tudunk onnan elsétálni, lehet: a néni nyugdíjával, hogy észre sem veszi. Majd csak órákkal később, amikor vége a brazil maszlag szappanoperának, talán akkor észleli, hogy valami történt.
És még egyszer mondom: hatvanból tíz ilyen, pontosan ugyanilyen lakással találkoztunk azokban a napokban.

Mit tegyél ha tetten érted a besurranót? Petra blogján megtalálod a választ.

Exit mobile version