Egy tavalyi felmérés szerint a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, ez a különbség pedig nem változott az elmúlt évek alatt. Az európai átlag ennél jóval kedvezőbb: bár Európa-szerte alacsonyabb a nők fizetése, a különbség kisebb a magyarországinál: 16 százalék.
A fizetések közti különbség annál nagyobb, minél magasabb pozícióról beszélünk: egy felelős, magas beosztású nő tehát arányaiban még kevesebbet keres férfi társainál. A legnagyobb különbség a felsővezetők körében van, itt a 26 százalékot is eléri az eltérés. Diplomás, de nem vezető beosztású alkalmazottak 16 százalék, adminisztratív területen dolgozó alkalmazottak pedig 12 százalék eltéréssel számolhatnak.
Meglepő módon kifejezetten magas a bérek közti eltérés a telekommunikáció, az értékesítés és a kereskedelem területén, itt egészen kiugró, 30 százalékos differenciáról beszélhetünk, de a jog, a gyártás és a bankügy területein is meghaladja a szakadék a 20 százalékot. Vannak viszont olyan területek is, ahol a nők fizetése ér el magasabb szintet. Ilyen például az ingatlan- és az adminisztrációs terület, a művészet és a kultúra, továbbá különös módon ide tartozik az építőipar is.
Ám a nők nemcsak átlagkeresetüket kénytelenek alacsonyabbra tervezni, mint a férfiak, de jelenleg nyugdíjból is kevesebb illeti meg őket a férfiakhoz képest, derül ki az Aegon tizenkét országra kiterjedő felméréséből. A kettő persze szorosan összefügg: a nyugdíjakat erősen meghatározzák a bérek. Leginkább a 35–44 évesek vannak hátrányban a nők között, itt a legnagyobb az eltérés a fizetésekben (leginkább azért, mert többnyire a nők maradnak otthon újszülött gyermekükkel és a munkából is ők esnek ki, ha beteg a gyerek, és otthon kell maradniuk vele). Sok nő egyébként meglehetősen optimista mindezek ellenére. Bár 29 százalékuk úgy gondolja, hogy rosszabb helyzetben lesz nyugdíjas korára, mint a férfiak, a megkérdezett nők negyede mégis úgy véli, hogy előnyösebb a helyzete az övéknél.