Németország
Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket. Húsvét vasárnapján – a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden – a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői. A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után, és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem, amelyen a karácsonyfát égetik el, elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt. Német hiedelem szerint, ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt.
Lengyelország
Lengyelországban Nagyszombaton megterítik a húsvéti asztalt: sonkával, sóval, vodkával és kaláccsal. Miután a pap megáldotta az ételt és az italt, délután már el is fogyaszthatták, ugyanis ezzel a böjt véget ért. Húsvét reggelén a falu férfi lakosai azon szórakoznak, ahogyan az asszonyokat és a lányokat meglocsolják, úgy, mint nálunk, és közben boldogságot, szépséget és szerencsét kívánnak, és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is.
Svájc
Svájcban az a szokás, hogy húsvétkor új ruhába öltöznek az emberek. Ez jelképe annak, ahogy a természet is újjáéled. A gyerekek aztán az új ruhában meglátogatják a szülőket, nagyszülőket és a keresztszülőket, majd meglehetősen új pénzérmét kapnak ajándékba. Aki régi, kopottas ruhácskáját húzza magára, azt elnevezik “Osterkälbli“-nek [húsvéti borjú(cs)ka]. Ezenkívül szokás még a kutat feldíszíteni, hogy a vizet, mint az Isten ajándékát dicsérjék.
Hogyan ünnepelnek például Görög-, Olasz- vagy Finnországban? A teljes cikket a Lótusz blogon találod