Évek óta járja a világot a siket és vak blogger

cafeblog/utazzmaskepp | 2014. Május 07.
Érdekes információkat tudhatunk meg, amikor egy világutazó blogger beszélget egy másik világutazó bloggerrel, akit ráadásul az állapota akár bezárkózásra is késztethetne, de nem ezt teszi. Interjú Soltész Miklóssal.
Interjú egy siketvak bloggerrel

Mikor lett siket és vak? Vannak emlékei korábbról?

A retina pigmentosa diagnózist a János kórház már 1977-ben megállapította, de én csak 1983-ban értesültem róla, tehát 32 éves koromban. Addig éltem kortársaim szokványos életét: tanultam, dolgoztam, családot alapítottam. 1993 decemberében a fokozatosan romló látásom mellé egy vírusos betegség következtében halláskárosodás is fellépett, innen datálható a siketvakságom. 1995-ben rokkantnyugdíjba küldött a legutolsó munkahelyem, és 12 év csend után mozgalmassá vált életem.

Az interjút e-mailben készítjük, most is olvassa a kérdéseimet, és e-mailben válaszol, hogyan lehetséges ez?

Egy úgynevezett képernyőolvasó program az írott, szöveges részeket megfelelő szerkezetben és sorrendben hangosan elmondja. A folyamatba billentyű parancsokkal beavatkozhatok, és pillanatnyi igény szerint változtathatok. A vakok számára ez hatalmas segítség, de a hazánkban legelterjedtebb JAWS vagy NVDA programok is csak akadálymentes (értsd nem grafikus) felületen tudják segíteni a fogyatékkal élőket. Egy e-mail felolvastatása, egy válasz megírása ilyen akadálymentes alkalmazás a képernyőolvasók számára. Egér helyett nyilakkal és más billentyűkkel történik a vezérlés.

Sokfelé járt már a világban? Miért utazik?

Mi a sok? Még mindig rengetegen vannak kis hazánkban, akik egész életükben ki sem teszik a lábukat az országból. Az elmúlt két évtizedben évente, kétévenként sikerült valahova eljutni – köszönhetően párom érdeklődésének, mozgékonyságának. Amióta anyósomat szárnyaink alá vettük, és feleségem mozgékonysága is alábbhagyott – megritkultak a lehetőségek.
És akkor a felsorolás: francia Disneyland Párizzsal, Anglia, Szlovákia, Skócia, Erdély, Írország- északír tartomány, Erdély, Egyesült Államok, Bulgária. Utazni pedig azért utazok, amiért mindenki más: személyesen megtapasztalni azt, amit nem lehet fotelból. Ehhez pedig jó társaság is szükséges, melynek segítségével lehet elmélyíteni az út során keletkező élményeket.

Hogyan készül fel egy-egy utazásra és hogyan fogadja be a dolgokat, amiket nem láthat? A teljes interjút az Utazz másképp blogon találod.

Látogasd meg Miklós blogját a Hallatlant is!

Exit mobile version