Péntek reggel még csak annyit tudtunk, hogy előző nap délután ketten meghaltak egy lövöldözésben Magyarbánhegyesen. Az ember ilyenkor sok mindenre gondol: maffialeszámolás, szomszédháború, engedély nélkül tartott fegyver… Elsőre nem az jut eszünkbe, hogy valaki elvesztett egy gyermekelhelyezési pert. Pedig juthatna: az utóbbi évek legbrutálisabb, leszámolásos gyilkosságai sajnos családon belül, gyakran féltékenységből (egoista birtoklási rögeszméből), vagy ahogy a hivatalos zsargon fogalmaz, “szerelemféltésből” történtek. A még szomorúbb az, hogy a gyerekeket “előszeretettel” használják eszközként az ilyen leszámolásokban – szakértőktől tudjuk, hogy az erőszakos fél nagyon is tisztában van vele, hogy egy szülőt (legtöbbször anyát) jobban tud bántani azzal, ha a gyermekét bántja, mint ha őt magát.
Az elkövető ezúttal egy negyvenhét éves vésztői férfi, T. Lajos volt. A beol.hu úgy tudja, számára kedvezőtlen ítélet született a gyermekelhelyezési perben, ezért elégtételt vett egykori párján és azokon, akiket a nő otthonában talált. Más értesülés szerint azonban nem ez volt az indíték, hanem az, hogy a férfi megtudta, volt élettársa terhes.
Az elkövető meglőtte huszonhét éves volt élettársát, annak párját, édesanyját és annak élettársát. Ketten, a nő társa és édesanyja meghaltak, a többiek életveszélyes állapotba kerültek.
T. Lajos ezután berántotta öt és fél éves gyermekét az autóba (a kicsi a hírek szerint végig jelen volt), és elszáguldott vele a helyszínről. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság azonnal elindította a keresésüket, de végül a férfi maga sétált be a kapitányságra és feladta magát, bár nem tett vallomást.
“Ő húzza a rövidebbet”
Forrás: Nőkjoga.hu |
Indítékairól közösségi oldalon tett bejegyzései árulkodhatnak: “Azt kívánom, hogy senki ne kerüljön hasonló helyzetbe, hogy gyermekelhelyezés miatt bíróságra kelljen menni, és ahol nem lehet tudni, mi fog történni. Most a lányom további élete a tét. De akárhogy is döntenek, ő húzza a rövidebbet” – jelent meg a Blikkben. T. Lajos szóvá tette azt is, hogy szerinte volt élettársának nem fontos a kislány. Azt írta, külföldre szeretné vinni őt. Egy képet is megosztott az ismerőseivel, arra biztatva őket, hogy osszák meg – ezen az a felirat szerepelt, hogy “az a nő, aki eldobja gyermekét egy férfiért, nem anya”.
Két ember elvesztette a társát, egy gyerek a nagymamáját és talán leendő testvérét is. Cikkünk írása idején még nem tudni, a többiek túlélik-e a támadást.
Magyarbánhegyesen mindenkit megrendített a csütörtökön történt gyilkosság. Sódarné Varga Gyöngyi a beol.hu kérdésére elmondta, kollégájukat veszítették el. “A kislány nagymamája a polgármesteri hivatal dolgozója volt nagyon sok éven át. Napjainkban a járási hivatal ügyintézőjeként dolgozott péntekenként. A fiatalember édesanyja pedig, akit szintén lelőtt az ámokfutó apa, három éve közmunkásunk a hivatalban.”
A községben nehezen térnek napirendre a történtek felett. A tragédia után a képviselő-testület tagjai úgy határoztak, felajánlják mindkét áldozat hozzátartozóinak a segítséget. “A temetési költségek átvállalásával tudjuk enyhíteni ennek a szörnyűségnek a feldolgozhatatlan fájdalmát” – fogalmazott a polgármester.
A tragédiának nincs vége
Az események középpontjában ott a kisgyerek, akiről apja azt írta, “a lányom további élete a tét”. Nos, a kislány további élete egészen biztosan megpecsételődött. Bármi lesz is az édesanyjával, egy régi élet véget ért, az új pedig aligha bírható ki egészséges lélekkel. Amíg nem dől el a kislány sorsa, addig valószínűleg valamelyik gyermekvédelmi intézményben vigyáznak rá – ám a hosszú távú kilátások jóval rosszabbak. Korábban, a szigetszentmiklósi bántalmazási eset kapcsán mondta el a Nők Lapja Cafénak Rádiné F. Hegedűs Terézia (FÉSZEK Gyermekvédő Egyesület nevelőszülői tanácsadó), hogy a traumát átélt gyerekek minden esetben komoly, hosszan tartó pszichológiai segítségre szorulnak. A hosszú távú hatások súlyosak lehetnek: a gyermek önbecsülése tönkremegy, elveszti a felnőttekbe vetett bizalmát, a biztonságérzetét. Előfordulhat, hogy nem tud majd bensőséges kapcsolatokat kialakítani. A gyermeki személyiség rugalmassága miatt segíthetnek a fejlesztő technikák, ugyanakkor sokszor elképesztően sok idő kell ahhoz, hogy a személyiség újra egészségesen működjön.