Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából tavasszal nyíló kiállítás a Szépművészeti Múzeum gazdag Grafikai Gyűjteményéből mutat be válogatást.
A francia alkotó életének utolsó tíz évében készített litográfiákat, amelyeket a tárlaton a múzeum birtokában lévő olajfestménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben című mű egészít ki. A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűjtemény ilyen nagyságú szegmense – mintegy százhetven mű – eddig egyetlen alkalommal, 1964-ben volt látható a Szépművészeti Múzeumban.
A tárlaton Lautrec művein és korabeli fotókon túl a “belle epoque” Párizsát olyan kuriózumok keltik életre, mint az 1900 körül született mozgófilmek és hangfelvételek, amelyeken Lautrec műveinek szereplőit ismerhetjük fel.
Henri de Toulouse-Lautrec-Monfa 1864-ben, éppen 150 éve született az egyik legtekintélyesebb és legrégibb arisztokrata család sarjaként a dél-franciaországi Albiban. A ritka, genetikai betegségben szenvedő művész rajztehetsége már egészen fiatalon megmutatkozott, így tanulmányait a korszak neves festőjének Fernand Cormonnnak párizsi műtermében folytatta, ahol diáktársai voltak Émile Bernard, Louis Anquetin és Vincent van Gogh is.
1884-ben a Montmartre-ra költözött, amelynek pezsgő világa egyszerre jelentette otthonát és műveinek legfőbb inspirációját. Nem vágyott díjakra, elismerésekre, azt azonban fontosnak tartotta, hogy művei minél több emberhez eljussanak, így örömmel vette művei újságokban való megjelenéseit és lelkesen vetette bele magát az éppen születőben lévő műfaj, az utcai reklámplakátok világába.
Az igazi ismertséget éppen első ilyen – a Moulin Rouge mulató számára tervezett – plakátja hozta meg 1891-ben. Innentől kezdve szenvedélyesen készített litográfiákat, mintegy 360 darabot, ezek közül harminc plakátot. Noha a litográfia technikája korábban sem volt ismeretlen, az 1890-es években élte második virágkorát.
Lautrec számára a festői és a litográfusi tevékenység egyenrangú volt: kiállításain szinte mindig
együtt mutatta be a festményeket, plakátokat, litográfiákat, rajzokat, ezzel is azt érzékeltetve, hogy a különböző eljárással készített művei egyenrangúak. A kőnyomattal készített munkáinál is nagy gondot fordított a kivitelezésre, gondosan ügyelt minden részlet megvalósítására.
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye több mint százezer alkotást őriz, köztük számos
művész szinte teljes grafikai oeuvre-jébe enged betekintést, így Lautrecébe is. A francia
művész itt őrzött műveinek nagy része kivételesen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910-es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe.
Lautrectől közel 240 művet őrzünk – ehhez foghatóan gazdag állománnyal csak a párizsi
Bibliothéque Nationale, a berlini Gerstenberg-gyűjtemény, a berlini és a drezdai grafikai közgyűjtemények, valamint az Albiban található Musée Toulouse-Lautrec rendelkezik. A múzeum
egyetlen Lautrec-festménye, az Ezek a hölgyek az ebédlőben 1913-ban került a gyűjteménybe.
A Grafikai Gyűjtemény kollekciója lehetővé teszi Toulouse-Lautrec grafikai munkásságának átfogó áttekintését, mind a funkció (plakátok, könyv-és folyóirat-illusztrációk, borítótervek, színházi műsorok- és szereposztások, kottacímlapok), mind a tematika vonatkozásában. A két nálunk őrzött rajz mellett több mint 200 litográfiával, közöttük – számos kis példányszámban (12-25) nyomtatott, számozott és a művész által szignált, esetenként dedikált lappal, valamint 10 nagyméretű plakáttal rendelkezünk, amelyet a kiállításon öt, a bécsi Albertinából kölcsönzött plakát egészít ki.
A kiállításon nyolc fontosabb tematika köré csoportosítva láthatók a művek. Elsőként a Párizsi
éjszakák jellegzetes alakjai és a Sztárok láthatók. Megjelennek a 19. század végi szórakoztatóipar legfontosabb helyei, a zenés kávéházak, a táncos mulatók, kabarék és a legnépszerűbb sztárok (Aristide Bruant, Jane Avril, Yvette Guilbert). Külön részt alkotnak a színházzal összefüggő művek: plakátok-és szereposztások, valamint a színpadi – és nézőtéri jelentek. Önálló egységet alkotnak a nyilvános házak, középpontban a múzeum egyetlen olajképével – az Ezek a hölgyek az ebédlőbennel. A bordélyházak világának intim pillanatait szokatlan együttérzéssel ábrázoló 1896-os Elles (Lányok) litográfiai-sorozat a művész legjelentősebb alkotásai közé tartozik.
Külön csoportba kerültek a kottacímlapok illetve a lóverseny témáját bemutató lapok.
A munkák, amelyek baráti megrendelésre születtek vagy személyesebb vonatkozásúak a barátok között egységben kapnak helyet. A kiállítás utolsó része a Szépművészeti Múzeum Lautrec kollekciójának születését illusztrálja részben dokumentumokkal, részben a gyűjteménybe került különlegesen kis példányszámban létező lapok kiemelésével, így állítva emléket az egykori szakemberek e rendkívül tudatos és gondos gyűjteménygyarapításának. Itt kapott helyet a litográfia készítés folyamatát bemutató izgalmas, interaktív alkalmazás “Litográfia kezdőknek” címmel, ahol a látogatók egy érintőképernyőn a litográfia készítés technikájával ismerkedhetnek meg, illetve Lautrec plakátjait szabadon átszínezhetik. Az applikáció a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem TechLab (Hegyi Béla, Ruttkay Zsófia) közreműködésével készült.
A kiállítás kurátora Gonda Zsuzsa, társkurátora Bodor Kata, a Grafikai Gyűjtemény művészettörténészei.