Biciklis maffia garázdálkodik a fővárosban

Sokan szörnyülködnek: “milyen ez a mostani világ”. Sokan mondják, kinek mit kéne csinálni. Sokan adományoznak ezt-azt, pénzt az utcán, pénzt alapítványoknak. Mások pedig a tettek mezejére lépnek. Ilyen például a Budapest Bike Maffia, vagyis a jótékonysági kerékpáros egyesület, amely nem panaszkodik, csak megnézi, hol van szükség segítségre, és már indítja is a bicikliket.
2011 óta nő ez a civil közösség, amely innovatív módon végez közvetlen segítő munkát, emellett felvállaltan szeretne utat mutatni az egymásra figyelés, az empatikusabb magatartás és egy közös, élhetőbb világ felé.

Csak pénzt ne!

“Ez egy önszerveződő csoport” – meséli Havas Zoltán. “Nagyon fontos volt számunkra, ne tűnjön úgy, hogy nyerészkedni akarunk, ezért nem is dolgoztunk pénzzel, inkább tárgyi adományokkal. Egyszerűen csak egy nagyon jó dolgot akartunk csinálni.”
Habár nem pénz folyik be hozzájuk, a két és fél év alatt mintegy tízmillió forintos értéket mozgattak meg. Ebben van étel, ruhaadomány, de az önkéntesek befektetett munkája is. Utóbbiak szinte mind fiatalok, Zoltán azt mondja, ők még nyitottabbak minderre. “Magyarországon elképesztően mély apátia uralkodik sajnos, és folyamatosan “a negatívumok felé megyünk”. Mi keressük azokat, akik még képesek hinni abban, hogy igenis lehet, és érdemes tenni másokért. Ez afféle “tudatban zajló forradalom”, és szerencsére ” egyre jobb a tér”, érezzük a dolog pozitív erejét.”

Mint Superman: ahol szükség van rájuk, ott teremnek. Csak ők biciklivel.

Sok kicsi…

Hogy pontosan miről van szó? Például utcai ételosztásról, amit ugyan mások is végeznek, de itt az a különleges, hogy nem egy szervezet munkatársai teszik, hanem bárki, aki jelentkezik. “Akik először vesznek részt ilyenben kivétel nélkül azt mondják, hogy nagy élmény számukra” – mondja Zoltán. De emlékezetes a “Százas akciójuk” is, amikor ötven dobossal indítottak utcai menetet egyetlen utcán érő ember kalapjáig. Mindenki hozott magával egy százast, és mikor a kiválasztotthoz értek, mindenki odaadta az illetőnek, aki nem győzött csodálkozni. Nagy élmény volt az is, amikor az összegyűlt adományokat negyvennégy bringás szállította a Bethesda kórházba. Most pedig közösségi főzéseket terveznek, az elkészült ételt bedobozolják, és maguk viszik el a rászorulóknak. Máskor önkénteseket és hajléktalan embereket vegyesen kértek arra, hogy írják rá a táblára valamilyen jó tulajdonságukat, és így fotózkodjanak.  “Egyszer végre mindenki a jót látta meg bennük is, nem rögtön a negatívumokat.” A BBM önkéntes bázisa több száz fős (még csak nem is mindenki bringás), de a “mag” mindössze nyolc ember. A többiek viszont annyira lelkesek, hogy ha “akció van”, egy emberként megmozdíthatók. “Sokkal jobb élmény mindezt így tenni, mint amikor valaki időnként, egyedül adományoz.” 

A segítés mint hungarikum

Havasi azt mondja, ők nem szakemberek, sem döntéshozók, de ennyit tudnak tenni azért, hogy ne a rossz mintát vegyék át a fiatalok. “Én ugyanúgy hiszek benne, hogy tudunk érdemben tenni, mint az elején, sőt egyre inkább” – mondja a szervező, aki mára felhagyott eredeti munkájával , hogy az önkénteskedésnek szentelje az idejét. “Ez a tevékenység tulajdonképp hungarikum, hiszen sehol a világon nem használják ilyesmire a biciklizést. Persze mi csak örülünk, ha “ellopják” az ötletünket, sőt, kifejezetten erre biztatunk mindenkit.”