A földművelésügyi miniszter úgy fogalmazott: “hungarikum lesz, biztos vagyok benne” – szavait vastaps fogadta. Fazekas Sándor elmondta: a szerencsi csoki tradíciója, gyártásánál az odafigyelés, a magas szakmai tudás mind alkalmassá teszi e funkcióra.
A szaktárca vezetője szólt arról is, hogy tart a magyar édesipar újjáépítése, újjászervezése tart, jó néhány régi márkával, köztük a méltán híres szerencsivel. A most átadott beruházásról szólva azt mondta: itt kézművesterméket gyártanak, igazi magyar, míves, finom terméket. Bár az üzemcsarnok elsősorban a gyártásé, de Szerencsen ez turisztikai “látnivaló” is egyben, hiszen úgy épült meg, hogy a látogatók megismerkedhetnek a csokoládékészítés folyamatával.
Megemlítette azt is: bízik abban, hogy a jó néhány évvel ezelőtt, az uniós cukorgyártási szabályozás miatt lebontott Szerencsi Cukorgyár újra felépülhet.
A cél az, hogy a magyar piacot magyar cukorral lássuk el, ne szoruljunk importra – szögezte le a miniszter, aki az avatás előtt megnyitotta az immár hetedik alkalommal meghirdetett Csokifesztivált.
Szerencsen 1923-ban épült fel a csokoládégyár, amelynek termékei világszerte ismertté tették a jelenleg mintegy tízezer lakosú település nevét, amely Magyarország cukor- és édesiparának egyik fellegvára lett.
A kizárólag magyar magánszemélyek tulajdonában álló Bonbon Kft. 1996 áprilisában jött létre, azért, hogy továbbvigye a nyolcvanéves szerencsi édességgyártás történelmi jelentőségű hagyományait.
A cég termékei felölelik a szerencsi édesiparban egykor gyártott édességek jelentős részét: táblás csokoládék, kézi és gépi desszertek, töltött és töltetlen cukorkák, karamellák, cukor- és csokoládédrazsék, kenhető mogyorókrém, likőrös bonbonok, a méltán híres “Melódia”, a tradicionális kézzel gyártott konyakmeggy egyaránt megtalálható a palettán.
Az édesipari társaság új, mintegy 150 millió forintba került üzemcsarnoka uniós, állami és magánpénzből épült meg, húsz-harminc új munkahely létesülhet a jelenleg száz embert foglalkoztató cégnél.