Huszonöt éve ezen a napon, vagyis 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ azok előtt a keletnémet emberek előtt, akik nyugatra szerettek volna menni. A dolog hatalmas jelentőségű, hiszen Magyarország volt a keleti tömb első országa, amely meg merte tenni ezt a lépést.
Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívuma így foglalta össze az akkori eseményeket:
A közép- és kelet-európai történelmi változásokat jelezte az, hogy már 1989. május 2-án elkezdték a magyar-osztrák határ műszaki határzár bontását. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a drótakadályokat, megszüntetve ezáltal a negyvenéves európai megosztottságot, amelynek szimbólumává is vált a Churchill által elnevezett vasfüggöny.
A berlini kormány a magyarországi, valamint a cseh és lengyel utazásokat bizonyos korlátozásokkal, de engedélyezte, de ennél tovább nem engedte a polgárait. Az NSZK budapesti, varsói, prágai nagykövetségén több tízezer keletnémet kért menedékjogot, mivel nem akartak visszatérni az NDK-ba. A Magyar Demokrata Fórum és az osztrák Páneurópa mozgalom augusztus 19-én a Fertő-tó mellett pikniket rendezett, és ekkor, az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába. A rendezvényt követő napokban folytatódott az átszivárgás a határon, de mindez nem oldhatta meg a Magyarországon tartózkodó és nyugatra távozni szándékozó sok ezer keletnémet állampolgár ügyét.
Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter az NSZK-ban, a Bonn melletti Gymnich kastélyban tárgyalt Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel. Próbáltak Berlinben is tárgyalni a kialakult helyzetről, de az NDK illetékeseivel folytatott megbeszélések nem jártak eredménnyel. A magyar kormány ezután úgy döntött, hogy ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-keletnémet megállapodás vonatkozó pontjainak hatályát, és az NDK polgárait minden olyan államba kiengedik, amely engedélyezi be- vagy átutazásukat.
Kis lépés a határon, hatalmas lépés Európának.
A szeptember 11-én 0 órakor hatályba lépett döntést a nagyközönség szeptember 10-én tudta meg, este jelentette be Horn Gyula külügyminiszter a televízióban. Ezt követően, szeptember 11-13. között sok ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az akkori NSZK-ba. Az NDK, Csehszlovákia és Románia élesen tiltakozott, a nyugati sajtó viszont a magyar döntést a keleti blokk kezdődő bomlásának jeleként értékelte, és üdvözölte. November végéig több tízezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül, és az esemény nagyban hozzájárult a két német állam egyesítésének megkezdéséhez. Nemsoká leomlott a berlini fal, a következő hetekben, hónapokban pedig sorra megbuktak a kelet-európai kommunista rendszerek.
Teszt: Magyar félmúlt – te mennyit tudsz róla?