“Ha meghallják, hogy esküvő, röpködnek a nullák”

Dreissiger Ágnes | 2014. Október 20.
Ha már esküvő, legyen emlékezetes. De vajon mitől az? Miért kerül triplájába egy torta vagy egy csokor, ha esküvői?

Mire vágyik a kislány?

Ha feltesszük azt a kérdést egy kislánynak, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz, biztosan sokan vágják rá, hogy “hercegnő”. A kislányok királylánynak öltöznek be farsangra, és már egész kiskoruktól kezdve menyasszonyi ruhákat rajzolnak, a szőke hercegről ábrándoznak. Már aki.

Persze, lehet fanyalogni az esküvőre, és tényleg, min változtat az a papír, de akinek volt, az általában azt mondja, hogy élete egyik legmeghatározóbb állomása volt. Nem feltétlen azért, mert akkor végre igazi királylánynak érezte magát, hanem mert valahogy az egész kapcsolat komolyabb lett, máshová helyeződött a hangsúly.

Viszont az, hogy ki milyen esküvőt szeretne, nagyon változó. Egy barátnőm például családiasra vágyott, olyanra, ahol a legközelebbi barátok mégis ott vannak. Sok pénzük nem volt, így éjszakákon át készítettük a lakásdekorációt: lampionokat hajtogattunk, virágokat vágtunk. Emiatt az egész nagyon bensőséges lett. Anyakönyvvezetőhöz nem akartak menni, a templom szóba sem jöhetett, kibérelték az egyik pici múzeum kertjét. Volt egy kis harc a létszámon, mert a barátnőm az összes barátját szerette volna meghívni, a fiú meg a családját se, de végül ők nagyon jól érezték magukat, és mégis ez lenne a lényeg ugyebár.

Kert, mindenekfelett

Stefinek – aki egyébként nekünk is fotózott már többször – batyus bál volt az esküvője. Magát az esküvőt kapta a barátaitól, akik összefogtak: feldíszítették a kertet, sütöttek, főztek, dekorációt csináltak. És mivel a saját kertjükben volt a lagzi, így igazán takarékos esemény lett.

A kerti esküvő mostanság amúgy is divatos, sokan mennek a természetbe, aminek az egyedüli rizikója az időjárás. Volt, aki pont ezzel járt most nyáron pórul: vidéken, a saját kertjükbe szervezték, előtte hónapokon át készültek, a fiúk betonoztak is az ifjú párnak. A hangulatot itt az dobta meg nagyon, hogy nem adták ki a kezükből a szervezést, illetve közeli barátok és családtagok kaptak egy-egy feladatot. Így volt vőfély, zenész és dekorációfelelős is. Az idő viszont nem volt kegyes, a kert délutánra sártengerré változott.

Határ a csillagos ég

És vannak azok, akiknek pénzük is van, és mindent a legtökéletesebbre szeretnének a nagy napon. Ebben segítenek az esküvőszervezők. Révész Anna az egyik ilyen szervezőirodát vezeti másodmagával, és azt mondja, olyanok is megkeresik őket, akiket nem vet fel a pénz. Sokszor viszont a párok fantáziája túlszárnyalja a bukszájuk adta lehetőségeket. Egymillió forintból egy komplett, 120 fős esküvőt nem lehet kihozni. “Nekünk idén a legolcsóbb esküvőnk hétszázezer forint volt, a legdrágább pedig hétmillió. Igaz, ez utóbbiban már a belföldi szállás is benne volt, negyven főre.”

Anna sorolni kezdi, mi mindennel kell a házasulandóknak mindenképp számolniuk: fotós (170 ezer), dekoratőr (140 ezer), vacsora svédasztallal (8200 forint/fő), korlátlan italfogyasztás (5000 forint/fő – igaz, ebben a tömény nincs benne), csokor (15 ezer, ebből kettő is kell: egy marad, egyet dobnak), torta (1200 forint szeletenként). Ez teljesen átlagos árnak számít, nincs benne a terembérlés, sem olyan extra kérések, mint egy kis ajándék a vendégseregnek, fotókabin parókával, bajusszal és nyalókával, ahol vicces képeket készíthet a násznép, vagy sztárfellépők és élőzene, amik szintén durván megdobják a büdzsét. Nem beszélve a ruháról, aminek darabjáért akár egymilliót is fizethetünk.

Azt Anna is elismeri, hogy sokaknál, ha meghallják, hogy az adott csokor vagy torta esküvőre készül, rögtön pörögnek a nullák. Egy csokornál, úgy tűnik, van értelme többet fizetni: kell, hogy a virág kitartson nyolc órán keresztül, vagy hogy amelyiket hátradobják, az ne legyen félmázsás, de mégse essen szét. De hogy egy tortaszeleten mi kerülhet 1200 forintba? A máz. Meg az, hogy esküvőn eszik meg.

Bankterminál menyasszonytánchoz

Akik Annáékat választják, azoknak 300 ezer forintot a szervezésért is ki kell fizetniük. Cserébe mindent tálcán kínálnak, leszerveznek nekik, a helyszíntől az utolsó kiskanálig. Sok helyen még ma is divat a menyasszonytánc, és Anna szerint már az sem számít cikinek, ha a meghívón a pár feltünteti, hogy pénzre van szükségük. Az viszont kicsit erős, ha valaki olyan bankterminálra is gondol, amivel a menyasszonytáncot ki lehet fizetni. Merthogy ilyen is volt.

A KSH adatai szerint egyébként az év első félévében 15 934 házasságkötést regisztráltak, ez majdnem 1200-zal több az előző évnél, ugyanakkor 1980-ban még több mint 80 ezer egybekelés volt Magyarországon. Míg egy nyári hónapban 5-7 ezer, szeptemberben négyezer, októberben átlagosan kétezer esküvőt tartanak. A házasulandók egyharmada egy korábbi felmérés szerint 100-500 ezer forint közötti, további harminc százaléka pedig fél- és másfél millió forint közötti összeget kíván elkölteni esküvőjére. A kiadások finanszírozására sokan személyi kölcsönt vesznek fel. Tudunk olyan kanadai párról egyébként, akik hitelt vettek fel, hogy egybekelhessenek, és ezt még a válásuk után is fizették.

Egy igazán tapasztalt szereplő

Béla vőfély – csak így nevezi magát Tóth Béla, aki több mint száz esküvőn dolgozott már – de talán nem is ez a jó szó rá, hiszen nem csak munka ez, de szenvedély is a számára. Ez tisztán érződik azon a könyvecskén, amiben most meg is írta tapasztalatait. Elsőre végtelenül konzervatívnak gondolnánk őt magát és a kiadványt, de azt kell mondjuk, Béla vőfély – bár tiszteli a tradíciót, és nagybetűvel írja azt, hogy nagy nap, vagy ifjú pár –, azért igenis halad a korral, és a modern esküvőkhöz is vannak jó tanácsai. Mégpedig apróságnak tűnő, mégis nagy jelentőségűvé váló praktikumok. Akinek volt már esküvője, az tudja, hogy legkevésbé az számít, mi most a “trendi”, milyen nagy a felhajtás, mennyit költünk, ám el lehet csúszni olyan kis részleteken, mint hogy mekkora a tánctér, hová helyezzük a bárpultot, van-e légkondi, mire mennyi időt hagyunk, a vacsora előtt vagy után tartjuk a szertartást, kipróbáltuk-e előre a vetítőt, és a videós ismeri-e a forgatókönyvet, vagy épp vécén van, amikor elrabolják a menyasszonyt… Ha van egy olyan vőfélyed, mint Béla, ezekből nem lesz galiba, ha nincs, akkor átnézheted a könyvét, és ha csak tíz hasznos ötletet tudsz kijegyzetelni belőle a vendégfogadástól kezdve a vacsorán át a menyasszonytáncig, már megérte. Nekem például valóban a Nagy Nap lett belőle, de ettől még utólag én is egy sor dolgot másként csinálnék…

kz

 Tóth Béla: Esküvők Tudástára – Útmutató a tökéletes esküvőhöz Underground Kiadó

 
Exit mobile version