Bangladeshez akarunk hasonlítani vagy Svájchoz?

Strommer Nóra | 2014. Október 29.
Amikor Rómában laktunk pár napig egy külvárosi negyedben, feltűnő volt, hogy mennyi bangladesi bevándorló él ott. Svájci emigránsokkal bezzeg még életünkben nem találkoztunk, az '56-ban kivándorolt svájci rokonok csak hobbiból utazták körbe egy év alatt a Földet, mert ők megtehetik. És hogy mi a nagy különbség a két ország között? Többek között az, hogy miközben Svájc a világon az elsők között tette alapkövetelménnyé az ott lakók számára a szélessávú internetelérés lehetőségét, Bangladesben az egyik legmagasabb az internetadó a világon.

Miközben Budapesten 2014-ben az utcára mennek az emberek, hogy a fejlődést hátráltató internetadó ellen tiltakozzanak, nem is olyan régen ünnepelték a világháló feltalálásának 25. évfordulóját. 1998 végén vette a fejébe Tim Berners-Lee nevű ember, hogy kellene egy olyan hálózat, amin bárki a világon információkat oszthat meg egy másik emberrel, és könnyedén, szabadon lehet rajta böngészni.

Forrás: Facebook / Százezren az internetadó ellen

Pár évvel később a világháló alapvető szolgáltatásait szabadon és ingyen elérhetővé tették a nagyközönség számára. Mára a világ 40 százaléka netezik, és Tim Berners-Lee egy idei előadásában azt a kérdést tette fel, hogy mit tehetünk azért, hogy a maradék 60 százalék is hozzájusson.

Lássuk, hogyan áll az internet ügyéhez az állam azokban az országokban, ahol ezt a célkitűzést komolyan veszik:

USA

Az Egyesült Államokban törvény tiltja az internet-hozzáférés megadóztatását 1998 óta, és ezt éppen most készül újra megerősíteni az ottani törvényhozás.

FINNORSZÁG

2010-ben nyugat-európai nyelvrokonaink a világon elsőként törvénybe foglalták, hogy alapvető emberi jog a hozzáférés az 1 Mbit/s sebességű internethez. Ezt jövő év végére el is szeretnék érni. Ennek a híre itthon úgy terjedt el, hogy Finnországban alanyi jogon jár ingyen az internet, de ez azért nem egészen fedi a valóságot. A törvény arra vonatkozik, hogy a Lappföldön élő Télapónak is meg kell tudnia nyitni otthon a számítógépén a mailben érkező kívánságlistákat.

ÉSZTORSZÁG

“Észtország olyan hely, ahol a legutolsó faluban is tábla mutatja, hol lehet internethez jutni, ahol az alkotmányban rögzített alapjog a világhálóhoz való hozzáférés. Ingyenes wifi mindenütt van. Ülsz egy fának dőlve az erdőben a laptopoddal, távol a lakott településektől, és vidáman internetezel. Ugyanez a helyzet minden szállodában, vasútállomáson, buszpályaudvaron, étteremben, közparkban” – írta keddi cikkében a nol.hu, és ennél jobban nem is lehetne összefoglalni a lényeget.

NAGY-BRITANNIA

A brit kormány négy évvel ezelőtt rálicitált a finnekre, és bejelentette, hogy Európában övék lesz a legjobb internethálózat 2015-re, és nem lesz olyan ember az országban, akinek ne lenne 2 Mbit/s-os hozzáférése. Abban az évben a BBC készített egy felmérést, amiből kiderült, hogy a világban minden öt emberből négy azt vallja, hogy a hozzáférés az internethez alapvető emberi jog.

FRANCIAORSZÁG

A franciák már többször bedobták az internetadó ötletét, de egyrészt ők legújabban azt szeretnék elérni, hogy a Google, a Facebook és a hasonló óriáscégek náluk is fizessenek tekintélyes mennyiségű adót, ami biztosan nem lesz egyszerű. Másrészt 2009-ben itt is kimondták, hogy az internet-hozzáférés alapvető emberi jog.

NÉMETORSZÁG

Tavaly tűzték ki a célt, hogy az egész országot lefedjék szupergyors szélessávú internettel 2018-ig.

GÖRÖGORSZÁG

A görögöknél az alkotmány mondja ki, hogy az államnak kötelessége, hogy elősegítse az elektronikusan hozzáférhető információk előállítását, terjesztését és elérését.

SPANYOLORSZÁG

Itt is alapvető jog a szélessávú netelérés.

TAJVAN

Itt 2007-ben határozták el, hogy minden apró kis faluba elviszik a szélessávú internetet. Többek között azért, hogy az idős gazdálkodók online adhassák el, amit megtermeltek, és internetes tanfolyamokat is tartanak kifejezetten a vidéken élőknek.

COSTA RICA

2009-ben a legfelsőbb bíróság ítéletben mondta ki, hogy a modern kommunikációs technológiák használata elengedhetetlen az alapvető emberi jogok és a demokrácia gyakorlásához, a civil kontroll megfelelő működéséhez, az oktatáshoz, a szólásszabadság gyakorlásához, az információk szabad áramlásához, az online közszolgáltatások eléréséhez és a kormány működésének átláthatóságához. Ennek része az internethez való megfelelő hozzáférés alapvető joga.

Akkor hol adóztatják az internetet?

Többek között Bangladesben, Kongóban és Törökországban. A lenti térképen az látható, melyik országokban mennyire adóztatják meg a mobiltelefonokat, számítógépeket, a telefon- és internetszolgáltatást együttvéve. A citromsárga az alacsony, a vörös a magas. Magyarországot sárgával jelzik, de a térkép még a magyar távközlési adók bevezetése, és természetesen az internetadó bejelentése előtt készült.

A felmérést készítő intézet egyik fontos megállapítása, hogy:

Gazdasági tanulmányok szerint ezek az adók lassítják az internetelérés terjedését és a gazdasági növekedést.

 

Források: Forbes, BBC, Deutsche Welle, Ted Talks, Wikipedia, Information Technology and Innovation Foundation, Inetnet Access as a Human Right

Exit mobile version