Az önmagát “Pakisztán lányának” nevező Benazír Bhuttót kétszer választották miniszterelnöknek, és mindkétszer korrupciós vádak miatt távolították el posztjáról. Száműzetésének idejét Londonban, New Yorkban és Dubajban töltötte, és kétszer tért vissza Pakisztánba diadalmenetben, több százezer híve kíséretében. 2007 októberében a neki címzett halálos fenyegetések ellenére ment haza, hogy harmadszor is ringbe szálljon a miniszterelnöki posztért, mondván: ő az egyetlen lehetséges személy, aki meg tudja állítani az iszlám szélsőségeseket.
Ötvennégy éves korában, merényletben vesztette életét 2007 decemberében Ravalpindi városában, választási körútja egyik állomásán. Egy nyitott tetejű autóban állva üdvözölte az őt éltető tömeget – annak ellenére, hogy két hónappal korábban épphogy csak sikerült megúsznia két öngyilkos merénylő akcióját. Ez a korábbi támadás akkor érte, amikor hazatérése napján elhagyta a karacsi repteret, és az áldozatok száma akkor több mint százharminc volt. “Továbbra is találkozni fogunk a választókkal” – nyilatkozta a karacsi kórházban, ahol meglátogatta a merénylet túlélőit. “Nem hátrálunk meg.” Amikor bátorságáról – vagy ha más szögből nézzük, makacsságáról – kérdezték, Bhutto asszony mindig arról a példáról beszélt, amit apja állított elé. Zulfikár Bhutto a karizmatikus, de gyakran demagóg politikus 1971 és 1977 között volt először az ország elnöke, majd miniszterelnöke. 1979-ben felakasztották, miután azzal vádolták meg, hogy őt terheli a felelősség egy jelentéktelen politikai ellenfele meggyilkolásáért. Az idősebb Bhutto alapította a Pakisztáni Néppártot, amely őt is és a lányát is hatalomba segítette. Kivégzése előtt Benazír meglátogathatta apját a cellájában, s mint ahogy azt egy BBC-interjúban elmesélte, a halálára készülő elnök látványa csak megacélozta saját politikai ambícióit, amelyeket életrajzírói szerint elsősorban két dolog motivált: megpróbálta túlszárnyalni apját, illetve meg akarta találni annak a módját, hogyan tudna túljárni az országot valójában kormányzó katonai vezetők eszén.
Vérrel írt családtörténet
Az erőszak olyan mértékben járja át a Bhutto család történetét, hogy csodálóik gyakran hasonlítják őket a Kennedy klánhoz, ellenségeik pedig – a családi intrikák miatt – a Borgiákhoz. Bhutto asszony kisebbik öccse, Shahnavaz rejtélyes körülmények között, mérgezésben halt meg 1985-ben egy, a család tulajdonában lévő lakásban, Nizzában. A francia hatóságok senki ellen nem emeltek vádat, de azt gyanították, a Zulfikár Bhutto sok millió dolláros öröksége körüli vitához lehetett köze a történteknek. Másik öccse, Murtaza pedig terroristacsoportot alapított, és a nyolcvanas évek óta száműzetésben élt Szíriában. Amikor 1994-ben visszatért Pakisztánba, azonnal vitába keveredett a nővérével a család politikai örökségével, illetve azzal a pénzzel kapcsolatban, amit apja még miniszterelnökként egy svájci bankszámlán helyezett el. Murtazát 1996-ban, otthona előtt lőtték le, özvegye pedig Asif Ali Zardarit, Benazír Bhutto férjét gyanúsította a merénylettel. A családi konfliktusban iráni születésű anyja, Nusrat is a fia, Murtaza pártját fogta, ezért a lánya menesztette őt a Pakisztáni Néppárt elnöki posztjáról. “Fogalmam sem volt, hogy egy kígyót melengettem a keblemen” – nyilatkozta ekkor róla. Benazír Bhutto mint a család elsőszülöttje, mindig is az apja kedvence volt, aki kezdettől arra bátorította, hogy ne fogadja el a tradicionális muszlim nézőpontot a nők helyét illetően, ambíciói mutassanak túl az otthon falain. Rendszeresen Jean d’Arc és Indira Gandhi példáját hozta fel. Az általános iskolát egy privát keresztény iskolában járta ki Karacsiban, a palotájuk tőszomszédságában, felsőfokú tanulmányait pedig a Harvardon és Oxfordban végezte. Oxfordban ő volt az első ázsiai származású nő, akit annak a diákszövetségnek az elnökévé választottak, amely számtalan brit miniszterelnököt adott az országnak.
Nem korlátozta a neme
A Kelet lánya című önéletrajzában leírja, milyen érzés volt a Harvardon nőnek lenni. “Ott álltam olyan nők tengerében, akiket ugyanúgy nem korlátozott a nemük, ahogy engem sem.” Oxfordban teljes mértékben azonosult a nyugati életformával, a téli szüneteket az elit elitjét fogadó svájci síközpontban, Gstaadban töltötte. Királyi méltóságok életrajzait és émelyítően giccses romantikus regényeket olvasott, de szívesen időzött a Harrods luxusáruházban is – ez utóbbi szokását egész életében megőrizte. Oxfordból azután egyenesen a pakisztáni politika mélyvizébe taszították, amikor 1977-ben apját letartóztatták, 18 hónap múlva pedig kivégezték. Egy fémrácson keresztül beszélhetett vele utoljára a ravalpindi börtönben, és ahogyan önéletrajzában írja, nem sírt, mert az apja azt mondta, ne tegye. Abban a pillanatban Benazír megfogadta: mindent elkövet, hogy az apja halálos ítéletét kimondó Zia generálist eltávolítsa a hatalomból. Zia néhány hónappal később meghalt repülőgép-szerencsétlenségben, Benazír Bhutto pedig 35 éves korában megnyerte a választásokat, és megalakította első kormányát. Hivatali idejének azonban csak a felét töltötte ki, amikor Pakisztán elnöke lemondásra kényszerítette 1990-ben. 1993-ban megint megnyerte a választásokat, és 1996-ban megint lemondatták hivatalából. Politikusként valójában nem ért el sokat, a riportereket pedig szünet nélkül azért ostorozta, mert szerinte túl nagy figyelmet fordítottak az öltözködésére. Benazír Bhutto szinte kivétel nélkül a hagyományos pakisztáni női viseletet hordta, de közben rajongott a drága ékszerekért és cipőkért, amelyeket Londonban vagy Párizsban szerzett be.
Családi vállalkozás
Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Svájcban egyre több bírósági eljárás indult ellene és férje ellen korrupció vádjával. Zardarihoz egy elrendezett házasság keretében ment hozzá, és Bhutto asszony mindig meglehetősen kiábrándítóan nyilatkozott az elrendezett házasságok alapvető természetéről. Idővel azonban kettejük szövetsége egyre erősebb lett, és férje jelentős szerepet kapott Bhutto mindkét kormányzása idején. A nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Zardariról felesége mindig úgy nyilatkozott, hogy “az idő majd megmutatja, hogy ő volt Pakisztán Mandelája”. A párnak egy fia és két lánya született. A Bhutto gyerekek 2007. december 27-én a televízióban élőben látták, amint az anyjuk merénylet áldozata lett. A három testvér közül csak a fiú dédelget magában politikus ambíciókat, olyannyira, hogy ma már ő a nagyapja által alapított Pakisztáni Néppárt elnöke. A most 25 éves Bilával Bhutto Zardari azt reméli, ő lehet a modern Pakisztán arca, aki hidat épít Washington és Iszlámábád között.
 Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból: |
