1. Állam
Valószínűleg az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha a gyerekeket a saját tanáruk korrepetálná. Hiszen ő ismeri legjobban a diákjait, ahogy azt is tudja, hogy honnan hova kíván eljutni a tananyagban. Az alsó tagozatban sok helyen működik is a felzárkóztatás (divatosabb nevén készségfejlesztés). A legtöbb helyen nem is kell megvárni a félévi bizonyítványt, hiszen a tanítók szerint az iskolakezdés utáni hónapban kiderül, hogy kinek van szüksége korrepetálásra. Az általunk megkérdezett gyakorló fővárosi pedagógusok mind azt mondták, hogy hetente egyszer tartanak egy matekórát, sokan egy magyar pluszórát is. Erre általában tud az iskola keretet teremteni, vagy ha mégsem, sokan önszántukból is szívesen gyakorolnak a gyerekekkel.
Felső tagozatban ez talán már kevésbé jellemző, bár ismerünk olyan esetet, amikor a némettanár nulladik órában tart felzárkóztató foglalkozást, hogy a gyerekek tudásszintjét év végére kiegyenlítse. (Ugyanebben az iskolában a matekból gyengébb diákok mellé már plusztanárt fogadnak a szülők.) A középiskolákban nem tudunk szervezett, ingyenes korrepetálásról. (Hacsak a tanár önszántából nem segít.)
2. Civilek
Például a BAGázs Közhasznú Egyesület. Két ehhez kapcsolódó programot is elindítottak Bagon, a 400 fős romatelepen: egy készség- és képességfejlesztő foglalkozás-sorozatot, valamint egy szombati tanodát. Tanulásról szóló programjaikba a gyerekek 80 százalékát sikerül bevonniuk. De nem ők az egyetlenek, hiszen számos vidéki nagyvárosban és fővárosi kerületben hirdetik szolgáltatásaikat az úgynevezett tanodák. Önkéntestoborzásukat megkönnyíti a középiskolákba bevezetett, 50 órás kötelező közösségi szolgálat.
3. Könyvtárak
Meglepődve vettük észre az újpesti könyvtár tájékoztatását, mely szerint felső tagozatos gyerekeket korrepetálnak magyar nyelvből és irodalomból. A könyvtárban kérdéseinkre készségesen elmondták, hogy a felzárkóztatást egy nyugdíjas magyartanár tartja, térítésmentesen. Mindössze egyetlen teendő van: e-mailben bejelentkezni. Más könyvtárakban is találtunk ehhez hasonló szolgáltatást, Óbudán például történelem-felzárkóztatást, tehetséggondozást és érettségire felkészítést hirdetnek, igen, ismét ingyen. Vagyis lehet, hogy érdemes a közelben levő könyvtárban érdeklődni.
3. Egyház
Az egyházak közül szinte az összes részt vesz a gyerekek felzárkóztatásában. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat például négy tanodát is működtet. Ezek közül a legkiemelkedőbb a monori, ahol a dolognak kettős hozadéka lett: született ugyanis egy futsalcsapat is, ami ma már hat korosztályban vesz részt versenyeken, többek között az országos bajnokságon is. Ehhez pedig elég volt annyi, hogy a tanulást szervező szociális munkás egy sikeres volt focista legyen, akire a gyerekek nagyon felnéznek… A szeretetszolgálat 200 kistelepülésen van jelen szociális munkásaival. Állításuk szerint ezeken a helyeken könnyű bevonni a gyerekeket a közös tanulásba, sportolásba, hiszen nem sok egyéb programra van lehetőség.
Persze nem ők az egyetlenek, akik segítenek a diákoknak. A Baptista Szeretetszolgálat Csepelen, Kőbányán és a VII. kerületben korrepetál hátrányos helyzetű vagy SNI-s gyerekeket, illetve támogat családokat.
Még ha vannak is elérhető segítségek az országban, ezek száma biztosan nem elég ahhoz, hogy az összes gyerek esélyt kapjon a felzárkózásra. És akkor még nem beszéltünk azokról a diákokról, akiknek ahhoz kellene a gyakorlási lehetőség, hogy sikeresen teljesítsék a középiskolai és a felsőoktatási felvételiket. Amik ugye egyre nehezebbek. Summa summarum, vajon mennyi az esélye ma annak, hogy egy gyerek (különösen, ha hátrányos helyzetű) szülői segítség nélkül is el tud jutni az érettségiig, szakmáig, nyelvvizsgáig, netán az egyetemi diplomáig?
Te is hallottál ingyenes korrepetálási lehetőségről? Szólj hozzá a cikkhez, hogy a többiek is tudjanak róla!