Érdekes és megható történet játszódhatott le pénteken a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, ahol öt matrózblúzos fiatal jelent meg. A Magyar Helsinki Bizottság szerint leveleket vittek a bírónak. Ment volna az egész osztály, de az igazgatónő csak ötüknek engedélyezte a hiányzást. Arra kérték a bíróságot, ne vegye el tőlük Elif Kayát, kurd osztálytársukat, akit mindannyian szívből szeretnek.
Elif egy egészségügyi szakközépiskolában tanul. Két testvére van, a 16 éves Hasan és a húsz hónapos Yasemin. Szüleikkel egy takaros ikerházban élnek Budapest peremén. A nagyok magyarul beszélnek, magyarul gondolkodnak, itt képzelik el a jövőt is. Ahogy a szülők is, akik az utóbbi húsz évben mindent itt építettek fel.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ettől függetlenül tavaly augusztusban kiutasította őket, ezt támadta meg Elif családja a bíróságon.
Az internetes kommentelők gyanakodnak, keresik a kitiltás okát: biztosan hibáztak Kayáék, megszegtek egy szabályt, pedig a család története ennél sokkal egyszerűbb. A hatóság azért utasította ki őket az országból, mert szerintük a havi bevételük nem elég az öttagú család megélhetéséhez. Igen, ez az egyetlen hivatalos oka a kitiltásnak. A családnak volt két büféje és egy üzlete a korábbi józsefvárosi piacon, aminek a bezárása után a családfő munkanélkülivé vált, papírok hiányában pedig sehol nem kap munkát. A rokonok ugyan támogatják őket, a nagyfiú pedig szombatonként dolgozik, de a bevételük egyelőre nem éri el a hatóságok által megállapított összeget.
Kitoloncolásuk nemcsak azért hozná őket nagyon nehéz helyzetbe, mert gyakorlatilag mindent elölről kellene kezdeni, hanem mert kurd származásuk Törökországban nem éppen garancia a biztonságra.
A család ügyvédje, Pohárnok Barbara az Abcúgnak elmondta, az ügy azért problémás, mert a hivatal egyáltalán nem vizsgált két, a család szempontjából kulcsfontosságú körülményt, amit pedig a törvény szerint meg kellett volna tenniük. Nem vizsgálták, hogy származási országukba visszatoloncolva érheti-e őket hátrányos megkülönböztetés, és azt sem, hogy anyagi helyzetük, szociális kapcsolataik nem szenvednek-e aránytalan sérelmeket ezzel a lépéssel. A kiutasító határozatban csupán arra hivatkozott a hatóság, hogy nem látják biztosítottnak magyarországi megélhetésüket, miközben a család jó körülmények között, saját ingatlanban lakik.
A Helsinki Bizottság emberi jogi szempontok alapján fogadta be ügyüket. “Az igazi kérdés nem az, hogy mit gondolunk arról, mennyi pénzből lehet megélni. Hanem az, hogy az átmenetileg kisebb jövedelem indokolhatja-e azt, hogy egy törvénytisztelő, tisztességes, Magyarországon közel húsz évig adót fizető, magukat magyarnak is tartó, gyerekeket nevelő családot eltávolítsanak az országból. Szerintünk nem. És a jog szerint sem. De ez nem csak jogi kérdés. Hanem szív, jóérzés és emberség dolga” – olvasható a bizottság Facebook-oldalán.
A bíróság július 1-re tűzte ki a következő tárgyalást. A család sorsát folyamatosan nyomon követjük.