- Ma Magyarországon a törvényileg előírt minimálbér 604 forint óránként, vagyis havonta ebből 105 000 forintnyi fizetést lehet összehozni. A diákmunkák esetében ez a kiindulási alap, ez az összeg a fővárosban valamivel magasabb, 650-700 forint körül alakul óránként. A Meló-Diák Kft. ügyvezető igazgatója, Marosi László szerint ilyen bérezésre leginkább a betanított munkára, könnyű fizikai vagy egyszerű adminisztratív munkára jelentkezők számíthatnak.
- A szakember azt tanácsolja, hogy aki nyári munka vagy diákmunka lehetőségek után keresgél, keresse fel a Diák-Ész (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége), illetve az ISZOSZ (Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének) tagszervezeteit.
“Évente mintegy 160-180 ezer diák vállal munkát, ebből 120-130 ezer iskolaszövetkezeteken keresztül találja meg az elfoglaltságát – magyarázta a szakember. – Persze más módon is hozzá lehet jutni egy kis zsebpénzhez, azonban ez sokszor kockázatokkal járhat, mert ha a diák egy adott céggel vagy vállalattal köt megállapodást, előfordulhat, hogy nem fizetnek időben, próbaidőre, próbanapokra hivatkozva kevesebbet fizetnek, esetleg teljesen más feltételeket kényszerítenek rá a fiatal és tapasztalatlan munkavállalókra, mint amire számítottak.”
- egy iskolaszövetkezetbe való belépéskor a diákoknak úgynevezett vagyoni hozzájárulást kell befizetnie: ez 1000-3000 forint között van, amit a végén, az iskolaszövetkezetből való kilépéskor visszakapnak
- “Olyan ez, mintha egy Bt-ben vagy Kft-ben lennének tulajdonosok, tehát ez csak a törvényi keretek miatt szükséges – mondta Marosi László. – Vannak cégek, ahol regisztrációs díjat vagy közvetítési díjat kérnek a diákoktól, ezek azonban szinte mindig kétes szándékú vállalkozások, célszerű ilyenkor sarkon fordulni és távozni.”
- a diákok az iskolaszövetkezetekkel szerződnek a munkakörülményekre és a kifizetésre is, amelyekre a szervezet garanciát vállal, akkor is, ha az adott cég, ahol a diák elhelyezkedik, csak 60 vagy 90 napra fizetne; az iskolaszövetkezet pedig nem a diák fizetéséből kap százalékot, hanem a diákot kereső cég állja közvetítési díjat.
- diákmunkát ma Magyarországon már 15 éves kortól lehet vállalni – bizonyos megkötésekkel – azonban a cégek java része a 16. évüket betöltött diákokat keresi az egyszerűség miatt. A munkavállaló diáknak a személyes irataira (személyi igazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, iskolalátogatási igazolvány vagy érvényes diákigazolvány) van szüksége, illetve, ha még nem múlt el 18 éves, akkor szülői hozzájárulásra is.
- A nyelvtudás nem feltétlenül szükséges, de hatalmas előny, ugyanis a nyelvtudást igénylő pozícióknál rendszerint magasabb óradíjat kapnak a diákok, ráadásul nyáron megszaporodnak az idegenforgalommal, turizmussal kapcsolatos feladatok (pl. recepciós munkák), ahol nem árt idegen nyelveket beszélni, ezt egyébként az iskolaszövetkezetek le is tesztelik a munkára jelentkezők esetében.
- Ami az önéletrajzot illeti, Marosi László szerint a legtöbb esetben nincs rá szükség, azonban nem árt megírni egyet-kettőt, ha másért nem, gyakorlásképpen. Illetve előfordulhat, hogy a szövetkezet kér be önéletrajzot a diáktól, ha olyan állásról van szó, ahol valamilyen speciális képzettségre – például programozás, szoftverfejlesztés vagy a már említett nyelvtudás – van szükség.
Mi a helyzet a próbaidővel? És a munkaidő hogy alakul? Szabadságra mehetek?
Diákmunka esetében is kizárólag csak fizetett próbaidő jöhet szóba, vagyis az első perctől kezdve munkaszerződés alapján történhet csak a munkavégzés. Marosi László szerint a diákmunka esetében a próbaidő nem arról szól, mint a felnőttek munkába állása esetén, utóbbi helyzetben ugyanis ez arra szolgál, hogy a munkavállaló és a munkaadó is fel tudják mérni, hogy mennyire tudnak együtt dolgozni.
A diákmunkák esetében általában betanulási időről lehet beszélni, amíg a jelentkező megismeri a feladatait. Ha a megbízó elégedetlen a diák munkájával, és visszaküldi a diákot, az iskolaszövetkezet új munkavállalót küld helyette, a diák számára pedig keresnek a képességeihez, igényeihez jobban illő pozíciót.
Ami a szabadságot illeti, a diákmunkának megvan az a pozitívuma, hogy kellően rugalmas, ugyanis a diákmunka-közvetítőknek igazodniuk kell a tanrendhez, illetve a nyári szünet hónapjaihoz. Aki tehát a nyári munka mellett egy kis nyaralást vagy egy-egy fesztivál meglátogatását tervezi, az a jó hírünk van, hogy megteheti.
Mi van az adózással?
Az iskolaszövetkezet minden ezzel kapcsolatos teendőt elvégez, a diáknak ezzel semmi dolga nincs. Az órabért 16% személyi jövedelemadó terheli, ezt a szövetkezet fizeti be a NAV-nak. A diákoknak legfeljebb a személyi jövedelemadó-bevallásukat kell kitölteniük, de a szövetkezet ebben is segítséget nyújt, emellett az elvégzett munka után a diákok megkapják az ilyenkor szükséges M30-as nyomtatványt is. Más esetekben, a “magánúton” megszerzett diákmunka esetében a diák dolga, hogy az összes járulék és egyéb költség megfizetéséről gondoskodjon.
További álláskeresési tippek az NLCafén:
- Hogyan írjunk önéletrajzot?
- Tipikus női hibák álláskeresésnél
- Diákmunka nyáron: dolgozzon a gyerek vagy vakációzzon?