Salgótarján külvárosa, a Zöldfa út. A környéknek nincs igazán jó híre. Amióta a gyárak és a bányák bezártak, munka nincs, örül, aki közmunkásként évente néhány hónapot dolgozhat.
Oláh Kálmán bokszedző is itt lakik, ő az, akit a környéken kivétel nélkül mindenki ismer. A férfi korábban profi bokszoló volt. A helyi bányász sport klub versenyzőjeként számos bajnokságot nyert, köztük nemzetközi versenyeket is. 2011 óta tart gyerekeknek edzéseket. Két éve megalapította az Oláh Boksz Egyesületet.
Emlékek a sportolói múltból.
Kálmánnak hat gyermeke van, a két nagy zenész lett. A fiúcska az egyik unoka.
5 óra van, lassan kezdődik az edzés.
Hetente háromszor van tréning. Húsz gyerek jár rendszeresen, fiúk, lányok, kicsik, nagyok, vegyesen.
A bokszterem egy pincehelyiségben található. Önerőből alakult itt minden, két évvel ezelőtt. Jelenleg egy jelképes, 5000 forintos díjat fizet érte az egyesület a társasháznak. A gyerekek tagdíja havonta ötszáz, ezer forint. De van, aki kevesebbet ad, és olyan is van, aki semmit sem tud fizetni.
Szabina az egyik legügyesebb lány. “Fontosak a versenyek is, de nem azok miatt járok ide, hanem mert jó a társaság!” – mondja. A gyerekek között van, aki háromszoros régiós aranyérmes. “Mindenkire büszke vagyok, aki lejár az edzésekre és szeretne eredményeket elérni” – mondja Kálmán.
Renátó két testvérét kísérte el. “Jönnek a kisebbek is mindig, aztán itt ragadnak. És jönnek a szülők is, gyönyörködni a gyerekekben” – magyarázza Kálmán.
A fűtés. Az ablakokat egyébként üveg helyett kartonpapír fedi.
Indulhat az edzés, kint sötét is van, hideg is, ebben a pici teremben kell futni. “Bal egyenes, jobb egyenes, jól belenézek, szűken ütök előre!”
A boksz az egyetlen program a telepen. Az egyetlen lehetőség, az egyetlen kitörés. Bűnmegelőzésnek sem utolsó, az egészségnek is jót tesz. Na meg az önbizalomnak.
Amióta Kálmán edzéseket tart, az iskolai eredmények is jobbak. Ha olykor mégsem, az edzőt felkeresik a szülők, ő pedig elbeszélget az érintett gyerekkel. “A sportolásnak egyszer vége lesz, ha nem lesz szakma, nem lesz kapaszkodó sem!”
Bemelegítés után irány a ring. Már ha jut bokszkesztyű, mert abból is kevés van.
Ez a nagyfiú az edző egyik reménysége. Brendon tavaly régiós bajnok lett. “Az egyik célom, hogy megvédjem magam, ha baj van” – mondja.
“Nagy álmom, hogy Salgótarjánnak is legyen női ökölvívója – mondja Kálmán. – Sosem fogom elfelejteni, amikor először láttam lányokat bokszolni. 2012-ben történt, az egyik régiós, közös edzésen. Néztem, ahogy a magyar bajnok lányok edzenek, mondom, ilyen nincs… Ekkora küzdőképességet!”
A nagyok, Gergő és Péter. “Bizonyítani szeretnék magamnak is, a barátnőmnek is, a családnak is”– mondja Gergő. “Nem mondom, hogy bokszoló vagyok, de három ember sem bírna el velem” – büszkélkedik Péter.
Példaképek, köztük Erdei Zsolt és Kokó, akik az egyik nyári táborban edzést tartottak a srácoknak. “Szeretném, ha mindenkinek olyan bal keze lenne, mint Zsoltnak” – mondja Kálmán nevetve.
“Védd magad! Ha leesik a kezed, véged!”
Kálmán, amikor csak tudja, amikor csak hívják, versenyre viszi a srácokat, többnyire saját pénzből.
Moncsi, fején az egyik fejvédő. Ezen kívül még egy fejvédője van az egyesületnek. Igen, összesen kettő.
“Havonta egyszer úgynevezett pofonpartira megyünk az egriekkel, gyöngyösiekkel, jászberényiekkel, miskolciakkal. A lányok miatt hívjuk ezeket így, viccesen, na nem mintha nem lennének ugyanolyan ügyesek, mint a fiúk.”
Égető szükség lenne egy nagyobb teremre. Van is egy az utcában, ami üresen áll. “A pályázatot megírtuk, beküldtük, de még nem bírálták el. Pedig ott nemcsak a körülmények lennének sokkal jobbak, a felnőttek is járhatnának táncra, aerobicra. Ez tehát az egyik álom.”
“A másik az, hogy leigazoljon minket a Magyar Ökölvívó Szövetség.”
Az Oláh Boksz Egyesület következő megmérettetése elvileg a Mikulás Kupa lesz, Gyöngyösön, közel száz versenyzővel. “Reméljük, meghív minket az északi régió, és azt is, hogy lesz pénzünk útiköltségre.”
| Az egyesület nagyon örül minden támogatásnak. Leginkább eszközökre van szükségük: bokszkesztyűre, ugrókötélre, bokszzsákra, fejvédőkre. |
Nézd meg ezeket is:
- Bódvalenke – virtuális álmok földje a világ végén
- Gyerekharcosok klubja
- “Higgyék el, itt igenis boldogok az emberek!”