Aknai Zoltánt, a Menhely Alapítvány igazgatóját kérdeztük arról, hogy hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban segíteni az utcán élőknek ilyenkor a téli mínuszokban.
1. Figyeljünk a környezetünkben élő emberekre, ne csak azokra, akik hajléktalanok, hanem azokra a magányos, idős emberekre is, akik egyedül élnek. Ilyenkor télen nekik is nehezebb, mert spórolnak a fűtéssel, a csúszós utak miatt nehezebben mennek el otthonról, érdemes tehát bekopogtatni hozzájuk, és megkérdezni, szükségük van-e valamire.
2. Ha olyan hajléktalannal találkozunk, akinek ránézésére valami baja van, vagy olyan emberrel, aki fűtetlen helyiségben él már hosszabb ideje, akkor először próbáljunk meg vele beszélni: hogy van, kér-e segítséget. Ha válaszol, és a válaszai alapján térben és időben orientált, akkor nem biztos, hogy mentőt kell hívni, első körben elég a 24 órás diszpécserszolgálatot tárcsázni: 061 338-41 86 (Menhely Alapítvány). A diszpécser tud majd választ adni a felmerülő kérdésekre, és ha szükségesnek tartja, kríziskocsit küld a helyszínre. A kríziskocsikon szociális munkások dolgoznak, ez tehát nem mentőautó.
3. Ha az egészségi állapot alapján úgy ítéljük meg, hogy nagy a baj, az illető nem válaszol, vagy összefüggéstelen a beszéde, nem mozdul, akkor azonnal mentőt kell hívni hozzá! Semmiképpen nem szabad rögtön egy meleg helyiségbe hurcolni az esetlegesen kihűlt testet, mert akkor összeomolhat a keringése, tehát a fokozatosság elvét kell szem előtt tartani. Érdemes szakemberhez fordulni!
4. Amit bárki bármikor megtehet, az az, hogy takarókat, meleg ruhákat, sapkát, sálat, kesztyűt és meleg derékaljakat visz az utcán élőnek magának vagy az alapítványokhoz. Esetleg ilyenkor is érdemes a diszpécsert tárcsázni, ők ugyanis pontosan tudják, hol kell leginkább a meleg ruha, hová érdemes vinni.
5. A legelkötelezettebbek természetesen önkéntes munkát is vállalhatnak, így segítve a hajléktalanokat és az őket ellátó szakembereket. Aknai Zoltán szerint az ételosztásba a legegyszerűbb és a legjobb első lépésként beszállni, ehhez nem kell semmilyen előtanulmány vagy végzettség. A Menhely Alapítvány honlapján egyébként minden ehhez kapcsolódó információt megtalálhat az, aki komolyan gondolkodik azon, hogy segíteni szeretne a munkában, mert mindig jól jönnek a segítő kezek, nemcsak most, télen.
Most éppen nincs krízis
Az éjjeli menedékhelyek éjszakára nyújtanak szállást a hajléktanoknak, sokan azonban nem szívesen mennek oda, mert ott olyan szabályok vannak, amelyeket nem tudnak betartani. Inni például egyáltalán nem lehet, időben kell érkezni, és reggel is időben kell elhagyni a szállást. Jelenleg Budapesten 19 ilyen helyet tartanak fenn, és egyelőre elegendő férőhellyel rendelkeznek, idén ezzel még nem volt probléma. Sok hajléktalan a ruháit, cipőjét, értékeit félti a többiektől, ezért sem megy be éjszakára szívesen ezekre a “tömegszállásokra”. Gyakran az utcán élő emberek a kutyájukat, a háziállatukat nem akarják kint hagyni, hiszen sokuknak ők a legközelebbi családtagjaik. Nekik jó hír, hogy van már egy-két olyan hely is, ahol a kisállatok is mehetnek, őket kennelben helyezik el a gazda közelében. A melegedők a napközbeni életet segítik: itt lehet enni, mosni, fürdeni és információkhoz jutni. Ezen kívül Budapesten van még 33 utcai gondozószolgálat, itt is lehet segítséget kérni. Nagyjából 1200 ember él fedél nélkül a fővárosban, országosan kb. 3000–3500-ra tehető a közterületen élő hajléktalanok száma. 100 százalék feletti a menedékhelyek kihasználtsága Borsodban, Nógrádban és Hevesben, ott rosszabb a helyzet, mint a fővárosban. Aknai Zoltán egyébként azt mondta, hogy eddig nincs tudomása olyan hajléktalanról, aki megfagyott az utcán, és ez jó hír.
Többet olvashatsz itt a hajléktalanok helyzetéről:
- Így szépítettek meg hajléktalan nőket – fotók
- Egyre több a fiatal, iskolázatlan hajléktalan
- Korábban az utcán élt, ma ő Magyarország legjobban fizetett trénere