Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés, ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be. A költségvetés készítésekor az volt a cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot, hangsúlyozta a miniszter a Világgazdaság hétfői számában megjelent cikkben.
“Ma egy átlagnyugdíj 110 ezer forint körül van, ez azt jelenti, hogy nagyon sok embernek ennél kevesebb a nyugdíja, másoknak pedig több. Egy átlagos nyugdíjnál ez a 0,9 százalékos emelkedés kb. 1000 forintot jelent majd – kezdte a beszélgetést Dezse Tivadar, független nyugdíjszakértő. – A nyugdíjemelés már évek óta az infláció mértékével egyenlő, vagyis jövőre ekkora inflációt tervez a kormány. Egyébként a nyugdíjasok fogyasztási kosarának meghatározó elemei, mint a baromfi, a tej és a tojás áfáját csökkentik jövőre, ez húzza lefelé az inflációt, ami egy magyarázat az alacsonyra tervezett nyugdíjemelésre. A kisnyugdíjasoknál ez a 0,9 százalékos emelés természetesen nevetséges, alig pár száz forint, márpedig több, mint egymillió 100 ezer forint alatti nyugdíjból élő nyugdíjas van Magyarországon. 2000-ben volt utoljára olyan nyugdíjemelés, amikor differenciáltan emelkedtek a nyugdíjak, vagyis a kisnyugdíjasok több pénzt kaptak, mint azok, akiknek komolyabb nyugdíjuk volt.”
Öregedő társadalom
Azt a tendenciát azonban látni kell, hogy kismértékben évek óta csökken a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma: vannak, akik kikerültek az ellátotti körből, mások meghaltak, ezzel együtt kevesebb új ellátást állapítanak meg. Közben elöregszik a társadalom, hiszen nem születik elég gyerek. Ez nem újdonság, ez a legtöbb fejlett országban így van.
“Azt is érdemes megjegyezni, hogy nyugdíjrendszer mindig lesz, sosem fog összedőlni, a kérdés csak az, hogy miből és milyen módon fog működni. Mivel az aktív korúaknak kell eltartaniuk a nyugdíjasokat, ezért érthető, ha a kormány igyekszik növelni a gyermekvállalási kedvet. Azonban ennek a politikának a hatékonysága kérdéses, hiszen a jól finanszírozható nyugdíjrendszernek nem aktív korúakra, hanem járulékfizetőkre van szüksége – amely társadalmi csoportok ma demográfiailag kedvezőbb helyzetben vannak, azok nem biztos, hogy potenciális járulékfizetők lesznek a jövőben. A demográfia mellett a munkaerőpiac a másik meghatározó pillére a nyugdíjrendszernek, egyelőre a jövő munkaerőpiacát lehetetlen most még modellezni. Egy tanulmány szerint a tőzsdén lévő cégek háromnegyede 10 év múlva olyan cégekből fog állni, amelyek ma még nem is léteznek. Tehát a munkaerőkészlet 10–15 év múlva olyan foglalkozásokból tevődik majd össze, amelyek ma még szintén nem léteznek, éppen ezért nehéz jósolni. Az oktatásnak kell nagyon komolyan megváltozni és fejlődni, hogy ezekre a kihívásokra reagálni tudjon. Jelenleg korszerűtlen, rugalmatlan és nagyon poroszos az oktatás, ezen sürgősen változtatni kell. Fontos, hogy a mostani gyerekek olyan informális, gazdasági és technológiai oktatási környezetben nőjenek fel, amely korszerű, a jövő munkaerőpiacához alkalmazkodó képességekkel ruházza fel őket, mert csak ez a tudás teremtheti meg a feltételét annak, hogy majdani járulékfizető polgárokként eltarthassák majd a nyugdíjrendszert.
A Ratkó-gyerekek ma még aktívan dolgoznak, hiszen a legtöbbjük beleesett a kétszeres nyugdíjkorhatár-emelésbe, de ezzel a problémát csak késleltették, nem pedig megoldották. Egyébként a többségük a mai napig aktív járulékfizető, a nagy baj a Ratkó-unokákkal lesz, szerintem. Ők az 1970–81 között születettek, akik leghamarabb 2030 körül mennek nyugdíjba, na, az érdekes, hogy nekik miből lesz nyugdíjuk. A személyes véleményem az, hogy a járulékalapú nyugdíj felől az adóalapú nyugdíj-finanszírozás felé kellene elmozdulni, mert most több mint 2 millió ember nincs a járulékfizetői körben, de tankol, vásárol, vagyis a termékek adóját fizeti. Kb. 1,5 millió ember van bejelentve minimálbérre, és a mostani számítási szabályok szerint ők 40 év szolgálati idő után is csupán 50 000 forint nyugdíjra számíthatnak. Ez is komoly kérdéseket vet fel, mert ebből nem lehet megélni” – mondta el Dezse Tivadar, független adószakértő az NLCafénak.
Itt olvashatsz még többet a nyugdíjról:
- A rugalmas nyugdíjazás menthetné meg a nyugdíjrendszert
- Korrekt nyugdíjat szeretnél? – ezeket a hibákat kerüld el!