Kertész Imre, az irodalmi Nobel-díj eddigi egyetlen magyar kitüntetettje életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el 2016. március 31-én. Kertész Imre temetésén a család, írótársai és a politikai élet szereplői mellett több száz tisztelője vett részt.
Esterházy Péter búcsúztatójában a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az írót jellemző legfontosabb szavaknak, egyben élete fontos eseményének nevezte, hogy Kertész ágya szélén ült, “és nem tudhattam, tudja-e, ki vagyok, és tudja-e, ő ki. De hogy meghalt, hirtelen annyian ülnek az ágynak a szélén, így óhatatlanul erről is kéne mondanom valamit, de nem akarok rendet vágni az új üldögélők közt, csak megállapítom a tolongást”.
Az író végső nyughelye Thomán István zongoraművész és Major Tamás színész síremléke mellett van.
Kertész Imre temetése pénteken délután volt a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Máig egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar írónk március 31-én hunyt el.