A Magyar Waldorf Szövetség és az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete levélben kérte a jövő évi költségvetési törvénytervezetet megalapozó javaslat bizonyos részeinek megváltoztatását, amelyek szerintük az alternatív kerettantervek lehetőségének megszüntetését jelenthetik. A szervezetek szerint a tervezett módosítások hatálybalépése teljes mértékben ellehetetlenítené a magyarországi Waldorf-iskolákat, -óvodákat és más alternatív iskolákat.
A javaslatban az szerepel, hogy az alternatív intézmények eltérhetnek a települési önkormányzatok és az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézményektől, feltéve, hogy ez az eltérés többletszolgáltatásként jelenik meg a pedagógiai programban. E rendelkezés a központi költségvetésről szóló törvény szabályozása alá tartozik, így a szaktörvény erre vonatkozó rendelkezésének elhagyását kezdeményezik.
Ez a módosítás a 2011 óta törvénybe iktatott és azóta is érvényesülő szabályozás megszűnése, ezáltal sérül az alternatív pedagógiai törekvések befogadási, elismerési és egyenértékűségi elve. Az indoklás tévesen állítja, hogy az eltérés jelenleg is többletszolgáltatásként jelenik meg a pedagógiai programokban, és az eltérő tananyagtartalom az állami elvárásokon felül nem megvalósítható. Mivel most sem jár az alternativitásból eredő többlettámogatás, ezért a rendelkezés nem is tartozik a központi költségvetésről szóló törvény szabályozási jogkörébe, legalábbis ezt állítják a szervezetek. Horn Györggyel, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnökével beszélgettünk.
“Szeretném hangsúlyozni, hogy mi egyelőre jól vagyunk. Idén az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba a 60 férőhelyre 600 gyerek jelentkezett, és a többi alternatív iskolába is rengetegen akarnak bejutni. Az ügymenet miatt aggódunk, mert nincsenek válaszok, és nincsenek egyeztetések. Nemrégiben a kormány beiktatott egy-két olyan módosítást, amit nem tudunk értelmezni, vagy nem értünk egyet vele. Például a Waldorf-óvodáknak előírják a nyolcórás nyitva tartást, ami eddig nem volt szabályozva. Azt gondolom, hogy ez többletköltséggel jár, nem érthető az oka, de talán ez még úgy-ahogy megoldható.
Beiktattak azonban egy olyan pontot is a költségvetési törvénybe, amelyet nem tudunk értelmezni, és elég riasztó variációkat is ki lehet olvasni a sorokból. Ez történetesen az, hogy az alternatív kerettanterv eltérhet a törvénytől és más jogszabályoktól, pl. a Nattól, feltéve, ha többletszolgáltatást is nyújt. Nem tudjuk, hogy mit jelent a többletszolgáltatás. Kérdeztük az oktatási ombudsmant, írtunk a miniszternek, de semmilyen válasz nem érkezett. Kikre vonatkozik? Az engedéllyel rendelkező, már működő magániskolákra, vagy a jövőben létesülő alternatív intézményekre? Ez sem világos. Érthetetlen elem, hiszen minden magán- és alternatív oktatási intézmény nyújt és nyújtott is többletszolgáltatást… Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium kerettanterve 2000 oldalas. Bármelyik pontot nézzük, mindegyikben nyújtunk-nyújtottunk többletszolgáltatást, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy az alternatív programok koherens egészek, és nem TÖBB, hanem MÁS programok, mint az állami kerettantervek” – mondta el Horn György.
Veszélyben az alapítványi szakképzések
“Még az is lehet, hogy sokan nem fognak tudni elindulni szeptemberben, pedig 2010-ben még a szakközépiskolákban minden ötödik, az érettségit követő szakképzésbe járó diákok egyharmada ilyen iskolákban tanult. Miért? 2013-tól bevezették a keretszámokat a szakképzésben, vagyis előírták azt, hogy megyénként hány fodrászt, festőt, kőművest lehet képezni, és megjelölték az iskolákba felvehető gyerekek számát is. 2015-ben pedig már azt mondták, hogy csak akkor kapnak keretszámot az alapítványi iskolák, ha csatlakoznak a Szakképzési Centrumokhoz.
A tavalyi év végén, 2015 decemberében pedig ultimátumot kaptak: miszerint ingyen adják át használatba az eszközeiket, épületeiket, a tankonyhájukat, vagyis a vagyonukat a Szakképzési Centrumoknak. Ez alapítványi vagyon, amit el akarnak venni, ez azt jelenti, hogy valójában ezek a sulik megszűnnek. Nyilván ezt senki nem írta alá akkor.
Most áprilisban már azt kérték ezektől az iskoláktól, hogy adják át a vagyonukat és mondjanak fel a náluk tanító pedagógusoknak, fizessék ki nekik a végkielégítést és utána szűnjenek meg. Magyarul olvadjanak bele a Szakképzési Centrumokba, ahová nyilván visszavennének néhány pedagógust. Ez elfogadhatatlan! Félő, hogy ezek az iskolák meg fognak szűnni, pedig nagy szükség van rájuk. Az ügymenet pedig nagyon nem biztató: központi döntés, amivel lehet nem egyet érteni, de az a megszűnést vonja maga után.”
Itt olvashatsz még többet az oktatásról:
- “Csőd a magyar oktatás” – egy 16 éves diák vallomása
- “Egy biztos: elégedett pedagógus nincs Magyarországon” – a tanároknál és a diákoknál is betelt a pohár
- Az oktatás és a könyvek kihúzhatnak a mélyszegénységből