Omar Mateen ugyanis – a radikális iszlámmal riogatók, például Donald Trump háborgása ellenére – amerikai állampolgár, 1986-ban született New Jersey-ben. A fiatalembert családja és ismerősei nem tartották különösebben vallásosnak, radikális nézeteit sem hangoztatta korábban. Szülei sem tudtak róla, hogy bármiféle kapcsolata lett volna az Iszlám Állammal (ISIS), annak ellenére, hogy a tegnapi gyászos események során egy ízben támogatását fejezte ki a radikális terrorszervezet vezetője felé, illetve a rendőrökkel folytatott telefonbeszélgetése során megemlítette a bostoni robbantók nevét is.
Ennek ellenére az ISIS azóta sem vállalta magára a robbantást, és bár a dark web egyik iszlamista fórumára kikerült írás szerint az orlandói lövöldözést az Iszlám Állam egy harcosa követte el, a szakértők szerint a közlemény nem hasonlít a terrorszervezet által korábban kiadott állásfoglalásokhoz, ráadásul szóhasználata sem egyezik az ISIS korábbi kommünikéivel.
De most nem erről lesz szó, hiszen akárhonnan nézzük, nem lehet kettéválasztani, hogy Floridában terrortámadás vagy gyűlölet táplálta bűncselekmény történt.
Mateenről azóta tudni lehet, hogy korábban dühkitörések miatt voltak problémái, illetve hogy korábbi feleségét, egy Sitora Yusuf nevű nőt (akivel 2009 és 2011 között voltak házasok) az első hónapok után több ízben bántalmazta. Yusuf a CNN-nek nyilatkozva azt is elmondta, hogy szerinte Mateen bipoláris személyiségzavarban szenvedett, igaz, ezt nem diagnosztizálták hivatalosan.
Ami már csak azért is érdekes, mert Mateen a G4S nevű nemzetközi biztonsági cég alkalmazásában állt, ahol a cég közleménye szerint 2009-ben és 2013-ban is átesett mélyrehatóbb ellenőrzéseken, amelyek mindent rendben találtak. A férfi egy főleg nyugdíjasok által benépesített lakóparkban dolgozott biztonsági őrként, mindkét fegyverét – egy rohampuskát és egy pisztolyt – teljesen legálisan vásárolta.
Fegyverek szava
Sok félreértésre adhat okot a férfi által használt fegyverek típusa, legalábbis az első esetben. A rohampuska (assault rifle) ugyanis egy olyan fegyver, amely akár félautomata, akár teljesen automata üzemmódban használható. Ez annyit jelent, hogy egy ilyen fegyverrel rövid (három lövésből álló), illetve hosszú sorozatok is leadhatóak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a többek között az amerikai hadsereg által használt M16-os gépkarabély ez utóbbi kategóriába, míg az avatatlan szem számára megszólalásig hasonlító AR-15 puskák csupán félautomata üzemmódban használhatóak, vagyis a (pedáns fegyvermániások által elsütőbillentyűnek is nevezett) ravasz egy-egy meghúzásával egy-egy golyó lőhető ki.
Ez jelen esetben fontos különbség, noha Mateen valószínűleg akkor is hasonló pusztítást tudott volna véghezvinni, ha biztonsági őrként nincs hozzáférése a nagyobb teljesítményű változathoz, hiszen az AR-15-ös puskához kapható 10-30 töltény befogadására alkalmas tár is.
A kérdés persze az, hogy az Egyesült Államokban időről időre (vagyis szomorúbb párhuzammal iskolai lövöldözésről iskolai lövöldözésre) egymásnak feszülő betiltás-, illetve fegyvertartáspárti lobbiszervezetek miért nem képesek dűlőre jutni. A helyzet igen sok rétegű és igen összetett.
Az Egyesült Államok alkotmányának 2. kiegészítése ugyanis felruházza az amerikai állampolgárokat azzal a joggal, hogy fegyvert tartsanak és viseljenek. Ezt tovább bonyolítja, hogy az egyes amerikai államok területén sokféle további szabályozás van érvényben. Míg például Arizonában akár nyíltan is viselhet bárki fegyvert, addig Floridában engedély kell hozzá, hogy az utcára rejtett fegyverrel lépjünk ki. Ugyanakkor például a 2012-es, szintén floridai Trayvon Martin-ügy kapcsán ismerte meg a világ nagy része a “stand your ground” elvet, ami annyit tesz, hogy az állampolgároknak nem kötelessége a legrövidebb úton elmenekülni egy veszedelmes helyzetből, hanem biztonságuk megőrzése érdekében felvehetik a harcot támadóikkal. A legtöbb államban emellett szintén alkotmányos jog az otthon tartott lőfegyvert önvédelemre használni, akár halálos sérülés okozása esetén is.
Mindez a jogi maszlag persze nem visz sokkal közelebb a helyzet megoldásához, hiszen mint látható, nem különösebben nehéz hozzájutni például egy olyan pisztolyhoz, amely 50 méteres távolságon belül hatékony, és akár 15 töltény befogadására is alkalmas. A számok ismeretében pedig nem kell matematikai zseninek lenni, hogy kiszámoljuk, Mateen csupán hét teli tárral és egy szál pisztollyal ugyanazt elérhette volna.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a lőfegyverek tartására és viselésére. Már a gáz-, riasztófegyverek esetében is úgy szól a szabályozás, hogy míg ugyan vásárolni szabadon, engedély nélkül lehet, a megvásárolt fegyvert csak otthonunkban tarthatjuk, az utcára csak hatóság által kiállított viselési engedély birtokában szabad kivinni.
Az éles lőfegyverek esetében pedig jártassági vizsgán, valamint előzetes alkalmassági és pszichológiai alkalmassági vizsgálaton is meg kell felelni – ilyen az USA-ban egyelőre nincs általánosan, illetve államról államra, valamint fegyvertípusról fegyvertípusra változik.
A lényeg tehát az volna, hogy míg bár az amerikai állampolgároknak alkotmányos joguk fegyvert tartani, a szomorú statisztikák mégis azt mondják, egy olyan országban, ahol a fegyvertartást és viselést jóval szigorúbb feltételekhez kötik, a floridaihoz hasonló szomorú tragédiák is jóval könnyebben megelőzhetők.
További cikkek az orlandói lövöldözésről az NLCafén:
- Orlandói lövöldözés: az Iszlám Állam vállalta, de nem ők követték el
- Verte a feleségét és állandóan emberölésről beszélt – ilyen ember volt az orlandói lövöldöző