- Édesapja, Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyerekét, és olyan keményen dolgozott, hogy a felesége kívánságára az összes gyereket taníttatni tudták.
- Móricz Zsigmond megélhetési okokból különböző hivatalokat vállalt: 1902-ben óraadó tanárként dolgozott a kisújszállási gimnáziumban, valamint tisztviselő volt a kultuszminisztériumban, később pedig a Központi Statisztikai Hivatalban, egyetemi tanulmányait azonban sosem fejezte be.
- 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája hírnevet hozott neki, Ady Endrével is barátságot kötött. Ezt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében: “Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.” Ezután sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései.
Móricz és első felesége Janka
- 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Házasságuk első évében kisfiuk született, Bandika. Mindössze nyolc hónapot élt. 1907 nyarán megszületett a második Bandika. Neki is Ady Endre volt a névadója. Tizenhárom hónapos korában ő is meghalt. Móricz Virág, a legidősebb lány 1909-ben született. Még két lány érkezett a családba: Gyöngyi és Lili. Boldogtalan házasságban éltek, de ez teremtő szenvedés volt az írónak. Janka művész volt, aki egy írót faragott ki szobrászi ösztönnel Móriczból. Akkoriban barátaik gyakran mondták, hogy számos műre rá lehetne írni: írták Móricz Zsigmond és Holics Janka. 1916-ban a nemzetközi hírű Verebély professzor megoperálta Jankát. A seb elfertőződése miatt az asszony hosszú hetekig élet és halál közt lebegett, ekkor erősödtek fel idegrendszeri problémái. A konfliktusok elől Móricz elmenekült. Móricz Virág írja Apám regénye című művében: “Már régen, állítólag tizenkét éve van egy gyönyörű, karcsú, fehér testű, ragyogó, ifjú színésznő, aki nem is sejti, milyen titkos izgalmat jelent az írónak.”
- Simonyi Mária színésznő először visszariad az író közeledésétől. A leveleire nem válaszol, nem akarja feldúlni sem a maga, sem mások életét. Közben Móricz naponta ír levelet a nyaralóból mindkét asszonynak: az egyiket, hogy lecsillapítsa, a másikat hogy felkorbácsolja. 1925 elején Janka Veronált ivott, de életben maradt, végül áprilisban méreg végzett vele. Ő volt az ihletője és hősnője férje legalább ötven írásának, kettejük viszonyát mutatta be már első sikeres regényében, az egymást szerető, de egymástól mindenben különböző emberpár tragédiáját bemutató Sáraranyban is. “És engem inspirált. Neki írtam, rá gondoltam, előtte produkáltam magam… Most már igen, már megvolt az élettársam, aki ugyanúgy rá fog szánni egy életet arra, hogy nagy író legyek, mint én…” – írta feleségének szóló levelében 1925. január 25-én, házasságuk 20. évfordulóján.
Móricz és Csibe
- Móricz szinte azonnal feleségül vette a színésznőt. Simonyi Mária nyolc év alatt teljesen kiforgatta mindenéből Móriczot, aki nem tudott annyit keresni, amennyi az asszonynak elég lett volna. A házasságkötés előtt Simonyi Mária a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban játszott, Móricz feleségeként már csak egy-egy szerepre szerződött. A házasságkötés után néhány hónappal Móricz kiábrándult a feleségéből. A konfliktusra bizonyíték egy naplórészlet 1930-ból: “Mária megint elutazott. Úgy látszik, ezzel eltűnik az életemből…” Az eltűnés azonban jóval később következett be: a házaspár 1937-ben vált el.
- 1936 szeptemberében találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit később lányává fogadott. Az író megmentette a húszéves lányt az öngyilkosságtól, amikor az a Ferenc József hídról akart a Dunába ugrani. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát az azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt. Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, Csibe fia, 1935. április 14-én született, Zagyvarékason él. Egyes feltételezések szerint az író vér szerinti gyermeke.
- Móricz Zsigmond írói álneve Zicshy volt.
- 1942. augusztus 29-én telefonon értesült arról, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született. Annyira meghatódott, hogy leejtette a kagylót, és stroke-ot kapott. Szeptember 5-én hajnali két órakor hunyt el agyvérzésben, a budapesti Korányi Klinikán.
“Íme, itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén…”
Itt olvashatsz még többet írókról:
- 98 éve született Szabó Magda – “A hűség tulajdonság, a hála tanítható”
- Öt párizsi hely, amit imádtak a magyar költők és írók
- Egy önpusztító író – 11+1 érdekesség a 215 éve született Balzacról