Nincs tb-d? – az ellátás neked is jár

nlc | 2016. Augusztus 02.
Olyan nincs, hogy egy kórházban vagy rendelőintézetben nem látnak el valakit azért, mert nem fizeti a járulékokat. Jelenleg félmillió embernek nincs tb-je.

Kinek kell gondoskodnia a járulékbefizetésről?

Vagy a munkáltatónak kell gondoskodnia a járulékfizetésről, vagy ha nincs munkáltatója, akkor az alany maga fizeti a járulékokat maga után. Ha egyik sem történik meg, akkor jelez az a bizonyos piros lámpa, vagyis a tajszám bepötyögése után kiderül: a betegnek rendezetlen az egészségbiztosítási jogviszonya. 2007 óta a kórházak, rendelők, patikák online összeköttetésben állnak az egészségbiztosítóval, és piros jelzést kapnak, ha az ellátandó vagy receptet kiváltani szándékozó beteg egészségbiztosítási jogviszonya rendezetlen, de ez közel sem jelenti azt, hogy a beteget nem kell ellátni. Nemhogy kell, de egyenesen kötelező. Az egyik olvasónk szerint ezt nem tudják, vagy nem akarják betartani néhány helyen.

“Hiába jelez a piros lámpa, az egészségügyi szolgáltatók senkitől sem tagadhatják meg az ellátást: Ezt le kellene írni az egészségügyben dolgozóknak is! Számtalanszor tapasztaltam már, hogy előbb a tajkártyát kérik! Legutóbb egy flexszel félig levágott ujj esetében nem akarták ellátni a pácienst, mert nem volt nála!”

Csak július hónapban több mint félmillióan voltak, akiknél pirosan jelzett volna a lámpa: sem ők, sem a munkáltatójuk nem fizetett járulékot – informálta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az NLCafét.

Ez nagyon magas szám, tekintve, hogy Magyarország lakossága nem egészen 10 milliós. Ez azt jelenti, hogy minden huszadik embernél villog a lámpa. Az egészségügyi szolgáltatók egyetlen magyar állampolgárt sem utasíthatnak el, és az ellátás költségét sem fizettethetik meg senkivel. A  jogviszony-ellenőrzés bevezetése óta eltelt csaknem tíz évben több milliószor jelzett a piros lámpa. Az egészségbiztosítónak ekkor értesítenie kell az adóhatóságot, az pedig felszólítja az érintettet vagy a munkáltatóját arra, hogy rendezze a befizetéseket, de akár vizsgálatot is kezdeményezhet, és az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a mulasztási bírságot is behajthatja.

Sokszor a munkáltató nem fizeti a járékulékokat a munkavállaló után, aki azonban ezt nem tudja, csak az orvosnál szembesül a helyzettel. Erről ír az egyik olvasónk is: “Vagy amikor valaki évekig dolgozik úgy, hogy nem jelentik be és semmit sem fizetnek utána. Táppénzre menni nem lehet, mert kirúgnak. Aztán a sok éjjel-nappal betegen dolgozás után megrogy az egészség és az orvosnál kiderül, évek óta nincs fizetve utána a tb. A »jó« magyar vállalkozó megtöm pár borítékot, azt a megfelelő emberrel eljuttatja a »hatósághoz« és semmi se lesz belőle…”

Az egészségbiztosításra jogosultak körét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza: “Minden betegnek joga van – a jogszabályokban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan (napi 24 órában) hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosultakká válhatnak, hiszen járulékot fizetnek. A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyek (pl.: nyugdíjasok, gyesben részesülők) a társadalombiztosítási szabályok szerint csak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira szerezhetnek jogosultságot a társadalmi szolidaritás alapján, mert bár saját maguk nem fizetnek járulékot, nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül. Az ellátások igénybevételének elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki esetében tisztázott legyen, milyen jogviszony alapján jogosult az ellátásokra.”

A zöld szín a legjobb:  

 Itt olvashatsz még többet az egészségügyről: 

Exit mobile version