“A fiúk idén teljesen rákattantak a nyomkodásra, csak annyi időre függesztik fel, amikor valamilyen programunk van, eszünk, vagy nyaralunk. Tanév közben ezt nem engedjük. Ők kevésbé, mi a férjemmel már nagyon várjuk az iskolát, nehéz megoldani a nyarat nekünk is, csakúgy, mint más szülőknek. Nálunk általában kész diliház van, amit igyekszünk szervezett keretek között tartani. A nagyok néha vigyáznak a kicsikre, a férjem pedig igyekszik mindenben segíteni” – meséli Mónika.
Kende harmadikba megy, éppen a füzeteit rendezgeti, addig az anyukája a konyhában tesz-vesz. A mosógép folyamatosan megy, újabb és újabb adag szennyes kerül elő, télen lehetetlen megoldani a szárítást a házban, ezért Mónikáék vásároltak egy szárítógépet, mert anélkül már nem ment.
A család egyetlen háziállata jól tűri a simogatást, igaz, kicsit álmos, hiszen ő nappal aludni szeret, éjjel azonban felélénkül.
Benedek idén hatodikos lesz, szeret focizni, és egyáltalán nem hiányzik neki a suli. A leckeírás meg pláne nem! Mivel a szülők önállóságra nevelik a gyerekeket, mindenkinek kell takarítania, elpakolnia, ruhát hajtogatnia és kipakolni a mosogatógépből.
Kende tanakodik, hogy mit is válasszon a ruhái közül, de aztán észbe kap, hogy fehér ing dukál az évnyitóra, szóval nem kell gondolkodnia a legjobb szetten. A “kicsik” egy szobában alszanak, a fektetés pedig Zoli dolga. Ő azt mondja, hogy ez nem mindig megy gördülékenyen, időnként mindenki verekszik mindenkivel, de ez normális hat fiú mellett.
A kertes házban ritkák azok a pillanatok, amikor csend van, az udvaron is gyakran játszanak a srácok, és sokszor fociznak is. A családi közös programok között kiemelt helyet foglal el a kerti sütögetés, ebben a nagyok is részt vesznek, de ők már nem járnak kirándulni a többiekkel, van saját életük.
Néhány pár cipő és papucs mindig van az ajtóban, bár Móni szerint ezeknek nem itt van a helyük, és naponta pakolja el a lábbeliket a cipőtartóba. Ilyenkor szeptemberben minimum 18 pár cipőt vásárol: tornacipőt, iskolai váltócipőt és suliba járós cipőt a fiúknak. Ez hihetetlen mennyiségű cipő, és nagyon sokba kerül. A tornazsákokról nem is beszélve, ami ipari mennyiségben fogy, mert sokszor elhagyják a fiúk.
Dávid 18 éves, most lesz 11. osztályos. Orvosira készül, nagy tervei vannak, és már 5 éves kora óta tudja, hogy mivel akar foglalkozni. Szeret zongorázni, autodidakta módon tanul meg számokat, mindig azt, ami éppen megtetszik neki. Ő szeret tanulni, jól is megy neki, ő az egyetlen a fiúk közül, aki kifejezetten örül az iskolakezdésnek.
Soma kivételesen besegít Mónikának, készül az uzsonna. Reggelente 30 zsömle fogy el, ebből reggeliznek a fiúk, és ezt is viszik suliba. Nasi nincs, viszont innivalót mindenki csomagol. Ebédre egy nagy kondér meleg egytálételt főz vagy Mónika, vagy Zoli, nem célszerű válogatni, mert arra senkinek nincs energiája, hogy naponta többféle ebédet készítsenek. Vacsorára vagy újabb gigászi adag zsömle fogy, vagy egy gyors főzeléket összedob Mónika.
Iskolaidőben a gyerekekkel tanulni Zoli feladata, mert ő hajnal kettőtől nagyjából délig dolgozik, tehát délután otthon van a kicsikkel. A számítógépes játékok a jutalmazás és a büntetés eszközei: ha rossz jegyet hoznak a fiúk, akkor jó ideig tilos X-boxozni.
A gyerekek beiskolázása nem menne az önkormányzati és a családi segítség nélkül, pedig a tankönyveket mindenki ingyen kapja, mégis nagyon sok a kiadás ennyi gyerekre. A legnagyobb fiú, Attila könyvei és jegyzetei az egyetemen még nem tudják, hogy mennyibe kerülnek majd, az idén ez pluszköltség.
A két nagyfiú nyáron már dolgozott és keresett is egy kis pénzt, de a kicsik is hozzájárulnak a saját kedvteléseik költségeihez: reklámfotózásokra járnak, így vásárolt már mindegyik gyerek magának tabletet.
Bár a szülőknek nincs túl sok szabadidejük, és ritkák azok a percek, amikor kikapcsolódnak, mégsem bánják a nagy családot. Sőt azért sincsenek elkeseredve, hogy egyetlen lányuk sem született, csak nevetnek rajta, hogy így alakult.
Móni idén még iskolába is fog járni, vagyis hetente kétszer extra szabadidőt kell teremtenie saját magára, az iskolára és utána még a tanulásra is, ami nem lesz könnyű. Elképesztő tempóban csinál mindent, a gyerekek és a férje ingét pillanatok alatt kivasalta, majd az összes piszkos edényt betette a gépbe is.
Az ingek kivasalva pihennek, de Móni már azon gondolkozik, hogy mikor jut ideje bevásárolni, mert hetente egyszer muszáj csinálnia egy nagy bevásárlást. Annyira nagyot, amit szinte elképzelni sem tudunk, mert ő 200 tojást vesz egyszerre!
Ha rossz a mosogatógép, akkor kézzel mosogat, de az sok-sok időt elvesz, mert egy nyolcfős családban rengeteg a mosatlan edény. Szerencsére a gép kipakolásában néha a fiúk is segítenek, bár az ilyenekért határozottan rájuk kell szólni.
A reggeli 30 zsömléhez hetente két kiló szalámi is elfogy, meg egy guriga sajt is. Szerencsére mindegyik fiúnak jó étvágya van, és szívesen esznek szendvicset, időnként már maguknak is készítenek uzsonnára vagy vacsorára egyet, ami könnyebbség az édesanyjuknak.
Már csak egyvalamin aggódik Mónika, hogy a frissen mosott és vasalt ingek ne legyenek foltosak az évnyitóig.
Csenger annyira izgatott az első osztály miatt, hogy még egy kis hőemelkedése is van. Hiába, nagy dolog az egy gyerek életében, amikor először megy iskolába!
A képről csak a legnagyobb fiú, Attila hiányzik, aki idén lesz egyetemista, ő nem volt otthon. És persze Zoli, aki szívesen lemond a fotózásról.
Kinek örömére, kinek bánatára, de ezennel megnyílt a 2016/17-es tanév!
Még több az iskolakezdésről:
- Mindjárt iskolakezdés, a szülők pedig elképesztően boldogok – vicces fotók
- Iskolakezdés: “Különórára költünk, nem több ezer forintos füzetekre”
- Mindent a 2016-os iskolakezdési támogatásokról