“Magyarországon ezzel lezárult az alacsony munkabér időszaka” – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek. Azt mondta: a rendszerváltozás óta először kötöttek több évre szóló, számot tevő változásokat hozó bérmegállapodást a munkaadók, a kormány és a szakszervezetek, és minden érintett lehetősége határáig ment el. A megállapodás értelmében jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatók közterhe pedig öt százalékponttal csökken. 2018-ban a minimálbér további 8 százalékkal, a garantált bérminimum 12 százalékkal nő, a közterhek két százalékponttal csökkennek. Varga Mihály hangsúlyozta: a köztehercsökkenés az egészségügyi és a nyugdíjkasszát sem ingatja meg. A bérek emelkedése ugyanis feljebb lökheti az adóbevételeket, például úgy, hogy mivel több marad a családok zsebében, így az érintettek többet is költhetnek.
Az adók továbbra is rekordszinten vannak
A bruttóban megadott régiós minimálbérösszeg mögött azonban országonként eltérő számítással jönnek ki a nettó fizetések. Sajátosság, hogy a minimálbérre rakodó adó- és járulékterhek alapján nemcsak a régió összes országát, hanem minden OECD tagállamot is felülmúlja a magyar gazdaság. Ezen a kormány következő két évben tervezett látványos szocho-csökkentési lépései alapjaiban nem képesek változtatni. A vizsgált országok közül Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Horvátország immár előzi hazánkat nemcsak a havi átlagbérnél, hanem a medián, vagyis az összes jövedelem átlagaként kapott béreknél is. Méghozzá nagyobb fölénnyel, mint amekkorát a jövő évi minimálbér-összegek közötti eltérés tükröz. A magyar kormány lépése egyelőre tehát csak a hozzájuk való felzárkózást célozhatja.
Míg más országokban a munkavállalói érdekérvényesítés és a szakszervezetek komolyan beleszólnak a minimálbérekbe, addig Magyarországon az állam is részt vállal ebben, sőt egyfajta bírói szerepkört tölt be. Azt is hozzá kell tennünk, hogy Ausztriában, a skandináv országokban és Svájcban nincs általános minimálbér, Németországban is csak 2015-ben vezették be. Nyugat-Európában az ágazati béralku alakítja az egyes szektorok béreit: folyamatos alkuk és egyeztetések után a vállalkozói és a munkaadói oldal egyezik meg az összegben.
Itt egészen más a helyzet
Kelet-Közép-Európában ez is másképp működik. Az Eurostat 2010-es adatai szerint Magyarországon az összes munkavállaló körülbelül 4 százalékát teszik ki azok, akiknek a fizetése kevesebb, mint a minimálbér 105 százaléka. Vagyis a bejelentett munkavállalók 4 százaléka keres pusztán 5 vagy annál kevesebb százalékkal többet, mint a minimálbér. Miközben Szlovákia és Románia hasonló szinten áll, mint mi, addig Csehországban alig 2 százalék a minimálbér környékén keresők aránya.
A munkaadói oldalt erősítő Áfeosz-Coop Szövetség becslése szerint jelenleg valamivel több mint egymillión dolgoznak a kötelező legkisebb bérért, s e körben nagyobb arányt tesznek ki a garantált bérminimumon keresők a minimálbéresekhez képest. Emiatt a 2017-re kialkudott 15 százalékos minimálbér-emeléssel szemben a szakmunkás bérminimum 25 százalékos növelésének lesz a nagyobb gyakorlati jelentősége. Nem tudjuk, vajon a környező országokban is létezik-e a garantált bérminimum fogalma, így az összehasonlítás csak a minimálbérre tud kiterjedni.
Mi az a garantált bérminimum, és kinek jár?
Magyarországon létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. Bár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus. A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell hogy legyen ez a képzettségi szint.
Milyen emelésre lehet számítani?
A november 22-én megszületett megállapodás alapján Magyarországon a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 127 650 forintra, míg a szakképzettek bérminimuma 25 százalékkal, bruttó 161 250 forintra emelkedik.
Minimálbérek a régióban: az összeg bruttó, és forintban van megadva
- Lengyelország: 143 140
- Szlovákia 136 000
- Horvátország 129 600
- Magyarország 127 650
- Csehország 127 050
- Románia 87 000
- Szerbia 57 730