Állásinterjúra leginkább azzal készülünk, hogy töviről-hegyire bevágjuk a cég történetét, meg persze készülünk a kiselőadással, ami elmondja, mennyire kreatív dolgozók és jó csapatjátékosok vagyunk. Pedig úgy tűnik, ez fele annyit sem ér, mintha lenne egy jó sztorink a kutyánkról, vagy egy frappáns kérdésünk az interjúztatóhoz. Vagyis ha tudunk jól csevegni.
Ez a csevegési képesség (az angolban small talk) egy friss tanulmány szerint sokkal többet nyomhat a latban egy állásinterjún, mint bármi más. A Georgia Institute of Technology kutatása megerősítette, hogy az állásinterjúkon a legfontosabb az első benyomás, azaz hogy hogyan viselkedünk, mennyire vagyunk lazák, szórakoztatóak, értelmesek. 163 hamis állásinterjú után arra jöttek rá, hogy azok teljesítettek a legjobban, akik kapcsolatot teremtettek a kérdezőkkel, vagyis belementek egy kötetlenebb csevegésbe velük.
Az a néhány perc, ami a kézfogástól a “valódi kérdésekig” eltarthat, döntő lehet az ilyen szituációkban: próbáljunk közös témákat keresni, esetleg elsütni egy viccet, ha olyan a helyzet, persze csakis akkor, ha a másik félben is érzünk hajlandóságot ilyen csevegésre.