A tízperces telefonhívásra Trump választási győzelme után került sor. Az elmúlt 37 évben volt az első hivatalos kommunikáció egy amerikai elnök vagy megválasztott elnök és a szigetország között. Azóta nem került sor ilyesmire, hogy Jimmy Carter, az USA 39. elnöke diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával, elismerve, hogy Tajvan az “Egy Kína-elv” alapján a kontinentális ország részét képezi. Emellett a doktrínát elfogadó Egyesült Államok csupán nem hivatalos kapcsolatot tart Tajvannal.
Trump szerint ez problémás, és Twitter-csatornáján keresztül kritizálta a kínai kormány politikáját, közte az ázsiai országnak a Dél-kínai-tengeren történő terjeszkedését. Kína mesterséges szigetek építésével igyekszik minél nagyobb területet saját fennhatósága alá hajtani.
A telefonbeszélgetésre válaszként Kína egy Xian H-6 típusú bombázót vezényelt a térségbe. A gép, amely az orosz Tu–16-os bombázó módosított verziója, egy olyan harci gép, amely képes atombombák szállítására és célba juttatására is – Kína korábban nukleáris tesztek során vetett be ilyen repülőket.
A Xian H-6 ezúttal az úgynevezett kilencpontos vonalon kívülre is repült, ez az a határ, amely Peking szerint a kínai szuverén területek határait jelzi. A nukleáris bombázó több olyan sziget felett is elrepült, amelyek hovatartozása heves vita tárgyát képezi.
A Fox Newsnak nyilatkozó amerikai hivatalos források szerint a manőverrel a január 20-án elnökké avatandó Trumpnak és kabinetjének kívántak üzenetet küldeni. A Pentagon múlt hét pénteken kapott hírt az esetről, amely több mint másfél éve az első hosszú távú repülés volt a térségben. A gép útvonala a korábbiaknál jobban eltávolodott a kínai szárazföldtől.
Harry Harris admirális, az USA Csendes-óceáni parancsnokságának vezetője korábban már többször figyelmeztetett a kínai hadsereg manővereire. Műholdképek tanúsága szerint Kína felszín-levegő rakéták telepítését készíti elő több vitatott hovatartozású szigeten.
A Fehér Ház munkatársai az Independent brit lap értesülései szerint Trump és Caj Jing-ven beszélgetése után kapcsolatba léptek a kínai diplomatákkal, és megnyugtatták az ázsiai ország vezetését, hogy az USA egyelőre még elismeri az Egy Kína elvét, amely nem ismeri el Tajvant szuverén államként.