Vlagyimir Putyin katonai tanácsadóival folytatott egyeztetés után még ezen a héten kedden mondta, hogy Oroszországnak “fejlesztenie kell stratégiai nukleáris erőinek harci képességeit, elsőként pedig a rakétaindító komplexumokat kell megerősíteni, hogy garantálhatóan át tudjanak hatolni a meglévő és jövőbeli rakétaelhárító rendszereken”. Nem egyértelmű, hogy az orosz elnök növelné-e az orosz atomfegyverek számát, vagy a jelenlegi rendszereket fejlesztené.
Néhány órával később Donald Trump Twitter-csatornájára írta ki, hogy “az Egyesült Államoknak nagy mértékben erősítenie és bővítenie kell nukleáris kapcaitásait, amíg a világ nem tér jobb belátásra az atomfegyverekkel kapcsolatban”.
Egyelőre nem tudni, hogy a leendő amerikai elnök teljesen új atompolitikát vezetne be, vagy a meglévő amerikai nukleáris arzenált modernizálná. Utóbbi folyamat jelenleg is zajlik, várható költségei több száz milliárd dollárra rúghatnak. Oroszországnak és az USÁ-nak együttesen több mint 14 000 nukleáris robbanófeje van.
Jason Miller, Trump kommunikációs igazgatója közleményben próbálta helyretenni az elnökjelölt Twitter-üzenetét. Szerinte Trump “a nukleáris fegyverek számának gyors növekedésével kapcsolatos fenyegetésre és annak megelőzésére gondolt” – noha erről nem volt szó a tweetben. Trump emellett hangsúlyozta, hogy szükség van az USA elrettentési kapacitásainak modernizálásra – írta Miller.
Az USA atomtengeralattjárói kezdenek elöregedni, mindegyik több mint 30 éves, a nagy hatótávolságú nukleáris bombázók, a B-52-esek pedig hatvanéves technológiát képviselnek. A Pentagon becslései szerint a következő 15 évben évi 18 milliárd dollárra lenne szükség a nukleáris triád – légi, vízi és szárazföldi csapásmérő képesség – modernizálására. Ez összesen 270 milliárd dollárt jelent. Az Arms Control Association adatai szerint az USA 7100, míg Oroszország 7300 nukleáris robbanófejet birtokol.