A Magyar Orvosi Kamara a tagok panaszai nyomán elrendelte a Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) munkaerőhelyzetének felmérését, és megdöbbentő eredményre jutott: a sürgősségi osztályokon 600 szakképzett orvosra lenne szükség a minimumfeltételek teljesítéséhez, most pedig összesen 140 orvos dolgozik a területen – írta meg kedden az Index.
Az NLCafénak nyilatkozó, sürgősségi ellátásban dolgozó orvos azt mondta, hogy akkora a baj náluk, hogy már a beosztást sem lehet elkészíteni. Vagy nagyon idős orvosok dolgoznak, vagy rezidensek, és aki tud, az menekül a kórházból.
“Iszonyatosan túlterhelt mindenki, fogalmam sincs, hogy honnan árad ennyi beteg, de naponta 80 beteget is el kell látnom, ami nem normális, finoman fogalmazva. És a 24 órás ügyelet végén már én magam sem lennék a 72. beteg helyében, aki a kezem közé kerül. Nemegyszer van olyan ügyelet, hogy a végén jövök rá, hogy egész nap nem ettem, nem ittam, egy 15 perces leülésre sem volt időm. Aki tehette, már régen lelépett, és a kórházon kívül próbál szerencsét, a nővérek és a diplomás ápolók fizetése annyira alacsony, hogy általában ők sem maradnak sokáig, amint lehet, keresnek egy másik helyet, több pénzért. Az eszközpark finoman szólva is hiányos, a meglévő műszerek le vannak rohadva, nem tudok rá szebb szót alkalmazni. És azt is nagyon fontos látni, hogy nem az orvosok hozzáállásával van baj, mert ők emberileg és szakmailag mindent megtesznek, de annyira túl vannak pörgetve, hogy ezt lehetetlen bírni. 13 évig tanultam, hogy az ortopéd traumatológusi szakvizsgám meglegyen, és most úgy döntöttem, hogy elég. Így ezt nem lehet folytatni.”
A kamara szerint 103 kórház végez sürgősségi betegellátást, a törvényes munkarend betartásához havonta minimum hat szakképzett műszakvezető kellene. Jelenleg az itthoni sürgősségi osztályok törvénysértő módon működnek, ugyanis nem tudnak elegendő szakorvost felmutatni.
“2017. január 1-től az SBO-k osztályvezető főorvosa, illetve műszakvezető szakorvosa kizárólag sürgősségi szakorvos, illetve oxyológai és sürgősségi orvostan szakorvos lehet” – írta Éger István. Az adatgyűjtést az is nehezítette, hogy az érintett orvosok félnek, és sokan nem mertek válaszolni a munkakörülményeiket vizsgáló kérdésekre. “Ennek ellenére végső soron az akut betegellátást nyújtó kórházak közel feléből sikerült használható adatokat nyernünk.” A Magyar Orvosi Kamara szerint “a szabályok kényszerű megszegése széles skálán mozog”. Ez jelentheti azt is, hogy nincs folyamatosan szakképzett műszakvezető, de azt is, hogy nemcsak sürgősségi szakorvos, hanem egyáltalán szakorvos sincs az osztályon. A műszakokat rendszerint rezidensek viszik. “A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nem ritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve úgy, hogy mellettük a legkülönbözőbb, vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárva” – írja Éger.
Sokszor az emberek akkor is a sürgősségire mennek, ha ez nem indokolt, tehát pluszban nehezítik az amúgy is túlterhelt osztályok működését. Éger István szerint a helyzet a betegek és a műszakot végző orvosok biztonságát is veszélyezteti. “A fentebb vázolt, számos esetben súlyosan törvénysértő állapot sürgős és érdemi megoldást igényel” – áll a levélben.
Az Emmi sajtóosztályán keresztül az Index megkérdezte Balog Zoltánt, hogy mit gondol a kamara elnökének levelében foglalt állításokról, illetve fog-e válaszolni. A minisztérium egészségügyért felelős államtitkársága azzal kezdte az Indexnek küldött válaszát, hogy a MOK felmérésének pontos módszere, forrása ismeretlen előttük. Azt is hozzátették, hogy 2017. január 1-től valóban az osztályvezető, műszakvezető szakorvosoknak sürgősségi szakorvosi, oxyológiai szakvizsgával kell rendelkezniük, de egy kormányrendelet szerint (96/2003), ha új vagy módosított szakmai minimumfeltételt hirdet a jogszabály, akkor annak hatálybalépésétől két hónap áll a kórházak, igazgatási szervek részére, hogy bejelentsék a minimumfeltételeknek való megfelelést.
A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság is kételkedik a MOK felmérésében. A társaság elnöke, Berényi Tamás azt nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy “kollégái azért nem akartak részt venni a MOK felmérésében, mert a társasághoz hasonlóan semmilyen, a tulajdonos és a menedzsment háta mögött zajló adatgyűjtést nem támogatnak, mert az nem szolgál megbízható adatokkal”. A szervezet vezetője még hozzátette, hogy a sürgősségi ellátásban valóban minőségi humánerőforrás-hiány van, ahogyan csaknem minden orvosi területen az országban.