Roma álláskeresőként elhelyezkedni nem egyszerű ma Magyarországon. Az etnikai alapú diszkrimináció különösen súlyos a szolgáltató szférában, mert a munkáltatók egy része azt feltételezi, hogy a kinézetre is láthatóan roma alkalmazott esetleg elriaszthatja vásárlóikat, kuncsaftjaikat.
Az álomszakmák, amiket a roma gyerekek gyakran emlegetnek: manikűrös, fodrász, ruházati eladó vagy vendéglátós. Az ezekkel a fiatalokkal foglalkozó tanodásokkal és szociális munkásokkal beszélgetve azonban az derült ki, hogy nem a diszkrimiáció miatt nem látunk sok romát a fodrászok vagy a plázákban dolgozó eladók között, sokkal inkább azért, mert időközben kibuknak, vagy otthagyják az iskolát – mutat rá az Abcúg.hu cikke.
A szegregátumban élő fiatalok nagy része azt az életutat választja, amit a mindennapokban lát. Nem pályát választanak, hanem iskolát. Ez azt jelenti, hogy nem szakmát választanak nyolcadik után, hanem intézményrendszereket, amik nagyrészt szegregált gyűjtőiskolák. Az egész probléma ott kezdődik, hogy hiába tanul versenyképes szakmát ma egy roma fiatal, általában olyan súlyos írás-olvasási és számolási hátrányokkal kerül ki az általános iskolából, hogy a középfokú oktatásból végül lemorzsolódik. De ha nem is hullanak ki, olyan alacsony szinten sajátítják el a szakmát, hogy végül nem találnak munkát a képzettség megszerzése után.
Sokszor a szülők sem támogatják, hogy a gyerek a kedve vagy tehetsége szerinti szakmát válasszon, ha ez azzal jár, hogy el kell költöznie egy másik város kollégiumába. Félnek ugyanis az ezzel járó anyagi terhektől és az ismeretlentől.