A Redmenta nevét ma még kevesen ismerik, azonban ha minden jól alakul, nemsokára talán az egész országban hallhatnak majd arról a magyar fejlesztésről, amelyet ma már ötvenezer tanár és diák használ, az eddigi visszajelzések szerint hatalmas lelkesedéssel. Az ötlet a BKV-Figyelőt is szerkesztő Király Dávid fejéből pattant ki, aki két barátjával 2013-ban ült le először megbeszélni a rendszer terveit.
“Pont a BKV-Figyelőn keresztül jött a dolog, »megörököltem« egy informatikus srácot, aki a mobilverziót is készítette – mesélte Király Dávid. – Ő korábban már különböző informatikai oktatási projektekkel indult néhány szakmai versenyen. Illetve van egy barátom, akinek volt egy hasonló elképzelése, csak épp fejlesztője nem volt, így az ötlete a fiókban maradt. Végül 2013-ban kezdtünk el dolgozni a Redmentán, 2014 szeptemberére készült el a nyilvánosságra hozható első verzió. Ekkor már szükség lett egy profi arculatra is, ezért Visy Zolihoz fordultam, akivel 14 éve dolgoztunk együtt, és azóta is jó barátok vagyunk. Az volt a mániám, hogy ő csinálja az arculatot, végül egészen más szerep jutott neki.”
“Tavaly nyáron már szükség volt egy emberre, aki átveszi az üzemeltetés és a fejlesztés koordinálását, ebben viszonylag nagy tapasztalatom van a »civil« munkám miatt – mondta Visy Zoltán, a Redmenta vezetője. – Elég nagy online tapasztalattal rendelkezem, és jelenleg egy nagy reklámügynökségnél dolgozom, ez a közeg pedig nagyon jó iskola abból a szempontból, hogy hogyan alakítsuk egy szolgáltatás vagy egy márka útját.”
De mit is tud ez az egész?
A Redmenta egy olyan online platform, ahol a tanárok könnyen és gyorsan állíthatnak össze feladatlapokat, dolgozatokat, amelyeket a diákok szintén online tölthetnek ki, akár az okostelefonjukon keresztül.
Amellett, hogy ezzel lényegesen lerövidül a dolgozatok feldolgozásának ideje, olyan funkciói is vannak a rendszernek, amelyek segítenek megakadályozni a puskázást – például az egyes feladatokat véletlenszerű sorrendben kapják meg az egyes diákok, így hiába pislognak a másik képernyőre. A már meglévő feladatlapokat könnyen és gyorsan lehet átszerkeszteni, így egy korábbi röpdolgozat anyagát egyszerű beépíteni egy későbbi, nagyobb témakört felkaroló számonkérésbe.
“A fő célunk ez, vagyis, hogy a papíralapú dolgozatok írását ki tudjuk váltani, mert ez óriási könnyebbség a tanároknak – mondta Visy Zoltán. – De az is nagyon fontos, hogy ez a rendszer nem helyettesíti a tanárok munkáját, éppen ellenkezőleg. Mi segíteni szeretnénk a tanároknak, az eddigi visszajelzések alapján pedig azon dolgozunk, hogy mindenféle olyan feladattípust beépítsünk a Redmentába, ami a legkülönfélébb területek feladattípusait is lefedi, és ezzel segíti a gyerekeknél a tanulást.”
“A diákok is imádják, mert ők ma már online rendelik a kaját, online beszélgetnek a barátaikkal, online szórakoznak, csak egyetlen dolgot nem tudnak online csinálni, a tanulást – tette hozzá Király Dávid. – Most olyan dolgozattípusokkal dolgozunk, mint a 15-20 évvel ezelőtti »stenciles« dolgozatok, a felhasználóink visszajelzései alapján pedig már látjuk, hogy milyen típusú feladatokkal kell még bővíteni.”
“Azt is fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne mindig ugyanott, ugyanabban a székben ülve írják a dolgozatokat – mondta Visy. – Mert ha más környezetben, más körülmények között kell felidéznie a diáknak a tanultakat, akkor sokkal mélyebben rögzül a tudás. Az is fontos, hogy a diák ne csak visszamondani tudja, amit a könyvben olvasott, hanem értelmezze és tudja is alkalmazni az információkat. Tőlünk nyugatabbra egyébként az a trend, hogy sűrítik a tudás tesztelését, hogy a diák minél gyakrabban hívja elő a memóriájából a megtanulandó információkat. A lényeg, hogy a megszerzett tudást különböző módokon alkalmazzák, ne csak »bevágják«. Dolgozunk azon is, hogy az érintőképernyőt is ki tudjuk használni, vagyis ne csak írni kelljen, hanem kézzel mozgatni, húzni, manipulálni a dolgokat.”
“A Redmentában most naponta 1000-1200 dolgozatot írnak a diákok. Becsléseink szerint ez a szám Magyarországon még kb. a hússzorosára növelhető. Ezzel nagyjából lefednénk a teljes közoktatást. Ez kb. 140 kg papír, és az ehhez tartozó dolgozatjavítás, idő, költség stb. Naponta.”
Mi a helyzet az idősebb generációval?
Az online rendszer teljesen természetes megközelítés a gyerekek számára, és valószínűleg a fiatalabb tanári generáció sem jön zavarba egy online feladatlaptól, de mi a helyzet azokkal, akik életkoruk és esetleg szakterületük miatt sem mozognak annyira otthonosan az informatika világában?
“Az idősebb tanári generációkban is vannak természetesen kiváló pedagógusok, csak közülük nem biztos, hogy mindenki megkapta a megfelelő képzéseket – mondta Király Dávid. – A digitális oktatásról való gondolkodás azért nem tegnap kezdődött el, ezért én úgy gondolom, hogy talán azok a tanárok vannak többen, akiknek ez nem okoz gondot.”
“A magyar oktatási körülmények elég gyászosak ezen a területen, az iskolák informatikai infrastruktúrája sok helyen nagyon rossz – tette hozzá Visy Zoltán. – De szerencsére sok tehetséges, okos tanárral találkoztunk már, akik igyekeznek megtalálni a megoldást. Hallottunk már olyanról, hogy ha dolgozatot akartak íratni a Redmentával, megszerezték a számítógéptermet, vagy a diákok a saját telefonjukon írták meg a dolgozatot. Szerencsére, mint mindenhol máshol, a tanárok között is vannak lelkesebbek, nyitottabbak, akik keresik az új lehetőségeket. Az ő munkájukat tudjuk először segíteni, de bízunk benne, hogy amit csinálunk, az jó, és előbb-utóbb a kevésbé nyitott tanárok is felismerik a Redmentában rejlő lehetőségeket.”
Puskázás az internet korában
Egy számítógépen vagy telefonon kitölthető dolgozat esetén óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy mi van, ha a diák a dolgozat kérdéseit azonnal a Google-ba írva keresi meg a válaszokat. A Redmenta fejlesztői szerint ezzel nincs probléma.
“Egyrészt lehet korlátozni a rendelkezésre álló időt, így már nem biztos, hogy minden kérdésre rá lehet keresni, ha pedig csak egyszerű feladatlapról van szó, a házi feladathoz, a gyerek akkor is bármikor használhatja a Google-t” – mondta Visy Zoltán.
“Ezzel semmi baj nincs, persze jó, ha dolgozatírás közben fejből dolgoznak, de ma már nem az a lényeg, hogy valaki tudja azt az évszámot, amit még hetedik osztályban megtanult, hanem hogy tudja, hogyan, hol találja meg ezt az információt – tette hozzá Király Dávid. – Nekem is volt olyan fizikatanárom, aki megengedte, hogy dolgozatírás közben használjuk a füzetet, mert azt mondta: “ha megtalálod benne, amit keresel, az rendben van”.
Oktatási “reform” saját pénzből
A Redmentát a fejlesztői jelenleg saját pénzből üzemeltetik, de már keresik a lehetséges partnereket, támogatókat. A magyar kormány 2019-re szeretné bevezetni a digitális átállást az oktatásban, ha addig sikerül befektetőket találni, nem elképzelhetetlen, hogy a Redmenta akár országosan is etalonná váljon az iskolákban. Bár a fejlesztőket ezzel kapcsolatban még nem keresték.
“A digitális oktatást mindenki próbálja megfogni, de ez nem egy annyira régi terület, nincsenek rá aranyszabályok – mondta Visy Zoltán. – Szerintem a legjobb hozzáállás, ha hagyják a kis csapatokat, hogy műhelymunkában találják meg a legjobb megoldásokat. Az állam mindig is a diákok és a tanárok után fog futni ezen a területen, az oktatási rendszer így próbál alkalmazkodni a valósághoz. Az elmúlt két-három évben, amióta a Redmenta elérhető, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, és nagyon sokat tanultunk a tanároktól. Ezek alapján már van egy viszonylag konkrét elképzelésünk, hogy milyen irányba fejlesszük tovább a rendszert. A fő cél, hogy teljes mértékig ki tudjuk váltani a papíralapú dolgozatokat. Jó úton haladunk efelé, ezt mutatják az eredményeink, a több mint ötvenezer felhasználó és a tanárok pozitív visszajelzései. Ahhoz azonban, hogy az út végére érjünk, támogatókra van szükség, ráadásul úgy, hogy befektetés szempontjából ez nem egy túl hálás terület, nincs gyors megtérülés. Ebben vagy hisz valaki, és akkor csinálja, vagy nem hisz benne, és akkor nincs is keresnivalója ezen a területen.”
“Még valami: amikor kijött a PISA-teszt eredménye, mindenki próbálta megmagyarázni, hogy Magyarország miért teljesített annyira rosszul, az Emmi például azt mondta, hogy a diákok nincsenek hozzászokva, hogy online töltsék ki a teszteket – tette hozzá Király Dávid. – Hát tessék, itt van az eszköz, amivel ez legközelebb már nem okozhat gondot.”
“A következő nagy mérföldkő az eddig felhalmozott terveink megvalósítása lesz – mondta Visy. – Eddig főleg azon dolgoztunk, hogy egy stabil rendszert hozzunk létre, ami alatt rengeteg tapasztalatot is gyűjtöttünk. A tanároktól kapott visszajelzések alapján most jön majd az a rész, hogy az eddigieket hogyan tudnánk még jobban csinálni, de ez a következő néhány év feladata lesz.”
“Ez pedig már tényleg az a rész, ahol szükségünk lesz a külső támogatásra” – tette hozzá Király Dávid.
