Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Németország egyelőre nem veszi át a franciáknál már ismert általános “burkatilalmat”, vagyis azt a szabályt, hogy közterületen mindenkinek tilos az arcot takaró öltözetek, például az egész testet takaró burka és a nikáb viselése. A csütörtökön késő este elfogadott német jogszabály kizárólag az állami alkalmazottakra vonatkozik.
Előírja, hogy munkaidőben és az állami feladatokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek közben tilos eltakarniuk az alkalmazottaknak az arcot. A kormánypártok indoklása szerint az állampolgárok és az állam kapcsolatának alapvető eleme, hogy az állampolgár lássa az államot képviselő személy arcát, csak így lehet bizalmon alapuló viszonyt megteremteni. Az arc eltakarása csak kivételes, feltétlenül szükséges esetben, például fertőzésveszély elkerülése érdekében vagy biztonsági megfontolásokból engedélyezett.
A felsőház, a Bundesrat által még nem jóváhagyott törvény arról is rendelkezik, hogy mindenki köteles felfedni arcát olyan helyzetekben, ahol ez szükséges a személyazonosság megállapításához, például választások idején a szavazat leadásakor, vagy közúti ellenőrzésen.
Az ellenzéki pártok haszontalan és populista intézkedésnek minősítették a kezdeményezést, leginkább azért, mert a mintegy kétmillió németországi muzulmán nő elenyésző töredéke visel csupán arcot takaró öltözetet. A menekültekkel és az országba látogató turistákkal együtt számuk 5000 és 6000 között lehet.
Azonban a közvélemény támogatja a burkatilalom néven ismert szabályozást, az ARD országos köztelevízió egy tavalyi felmérése szerint a németek 51 százaléka a francia mintán alapuló általános tilalmat pártolja, 30 százalék pedig a Bundestag által elfogadott részleges tilalmat.