Darlene Damm közel két évtizede foglalkozik társadalmi innovációval, nevéhez olyan cégek fűződnek, mint például a Matternet, amely drónok segítségével juttat el gyógyszereket és orvosi segédeszközöket a fejlődő országok rászorulóinak. De érdemes megemlíteni a DIYROCKETS nevű vállalkozását is, amely közösségi alapokra helyezte az űrkutatást és az űrjárművek fejlesztését. A mérnök-vállalkozó Peter Diamandis és Ray Kurzweil jövőkutató által alapított Singularity University nemzetközi gondolkodókat tömörítő közösség – divatos angol kifejezéssel think tank – tanszékvezetőjeként pedig az exponenciális technológiák etikai kérdéseit boncolgatja.
“A technológia segítségével olyan világot hozhatunk létre, ahol mindenki hozzájuthat a biztonságos és tápláló élelmiszerekhez – mondta Damm. – Például most hatalmas az érdeklődés az úgynevezett vertikális farmok iránt, amelyek egyrészt a nagyvárosokban is elérhetővé teszik a friss zöldségeket, gyümölcsöket, éjjel-nappal működnek, vagyis nagyobb mennyiségű, ezáltal olcsóbb élelmiszert eredményeznek, ugyanakkor 95 százalékkal csökkentik a felhasznált víz mennyiségét, így a környezetet sem terhelik annyira. De említhetnénk a bioreaktorokban növesztett húst is, amelytől ma még sokan idegenkednek, pedig gondoljunk bele, hogy ezzel a módszerrel nincs szükség arra, hogy levágjuk a teheneket. Ráadásul olcsóbb is, igaz, eleinte nagyon drága volt: egy adag laborban növesztett hús ára akár a 200 000 dollárt is elérhette, ma már 10 dollárért hozzá lehet jutni.”
A digitális technológiák a mindennapi életre gyakorolt hatásairól beszélve Darlene Damm megemlített egy olyan gazdaságot, ahol egy mesterséges intelligencia által vezérelt rendszer válogatja a megtermelt burgonyát, ezáltal jelentősen csökkentve az élelmiszer-hulladék mennyiségét, vagy éppen a “dolgok internete” (internet of things) mintájára a tehenek internetét, amely annyit jelent, hogy sok amerikai gazda már a patásokba ültetett mikrochipek segítségével tájékozódik a csorda egészségi állapotáról.
“A technológia így képes megváltoztatni olyan területeket, mint az élelmiszeripar – mondta a Singularity University tanszékvezetője. – De említhetném még a Hello Tractor nevű startupot is, amely a “traktorok Uberje”, segítségével a szegényebb afrikai gazdák is hozzájuthatnak a drága mezőgazdasági eszközökhöz, és hatékonyabban termelhetnek.”
“Az exponenciális trendek nem csak látványos és népszerű koncepciók, hanem valójában egész univerzumunk működésének mozgatórugói – mondta a budapesti Google Groundon tartott előadása során Darlene Damm. – A fák ágai például a fraktálokhoz hasonlóan növekednek, de számos helyen megfigyelhető ugyanez a természetben.”
A SIngularity University nem “hivatalos” egyetem, az ott tevékenykedő szakemberek olyan témákkal és technológiákkal foglalkoznak, mint például a mesterséges intelligencia, a robotika, a nanotechnológia, vagy épp a 3D-nyomtatásban vagy a digitális biológiában rejlő lehetőségek.
“A digitális gazdaságok működését a 6D elve mentén lehet leírni, ami a technológiai fejlődésre jellemző láncreakció – magyarázta Darlene Damm. – Először digitalizálunk valamit, mondjuk beszéljünk a fotózásról. Tehát digitalizáljuk a fotókat, ezzel azok bekerülnek ugyanabba az exponenciális növekedési spirálba, amelyet a számítástechnika terén tapasztalunk. A növekedés azonban első látásra megtévesztő (deceptive) lehet, mert az exponenciális trendek eleinte nem gyarapodnak kellően gyorsan. A technológia ezután bomlasztóvá (disruptive) válik, mivel az addig meglévő kereteket le fogja bontani – gondoljunk az Uber példájára. Ezután a demonetizálódás következik, vagyis a pénz egyre inkább eltűnik az egyenletből, ahogy az egyre olcsóbb technológiának köszönhetően új működési modellek jönnek létre. A következő lépésben a fizikai termékek – a fotók esetében a fényképezőgépek – dematerializálódnak, mivel a digitális technológia segítségével a fotókat ma már legtöbbször a telefonunkkal készítjük. A végén pedig demokratizálódás következik be, amikor a technológia mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé válik.”
Ha valamit digitalizálunk, annak a költségei csökkenni kezdenek, a teljesítménye, illetve az elérhetősége azonban rendkívüli módon gyarapodni fog. “Emlékszem, amikor először jártam Vietnamban, és felhívtam a szüleimet, hogy megérkeztem, a telefonszámlám 60 dollár lett – mesélte Darlene Damm. – Most pedig ott a Skype, vagyis a telefonbeszélgetéseket ma már digitalizáltuk, demonetizáltuk és demokratizáltuk is.”
Darlene Damm a 6D elvét olyan területeken is alkalmazná, ahol első ránézésre nem is gondolnánk: a tanulás, a kormányzás, de a globális egészségügy, a környezetvédelem, az élelmiszer-ellátás vagy épp a katasztrófák hatásainak enyhítése mind-mind olyasmi, ahol a fenti elv mentén hatalmas előrelépést lehetne elérni.
“Robotadó” és társadalmi innováció
Darlene Damm elismerte, hogy a technológia alkalmazásának megvannak a korlátai, például elektromosság nélkül mit sem ér az egész.
“De beszélnünk kell a társadalmi korlátokról is, mivel sokszor előfordul, hogy egyes technológiákat a nők nem használják kellő mértékben – mondta. – Ezért, ha technológiai újításokról beszélünk, fontos, hogy azokhoz társadalmi innovációnak is társulnia kell, hogy mindenki azonos feltételek mellett férhessen hozzá az újdonságokhoz. Ehhez új gazdasági és kormányzati modellekre is szükség van, sőt, újra meg kell határoznunk, hogy mit jelent embernek lenni és milyen új emberi képességekre, képzettségekre van ehhez szükség.”
Az új gazdasági modellek egyelőre elméleti síkon léteznek csupán, de ma már Magyarországon is egyre több szó esik például az alapjövedelem kérdéséről. Ezt a technológiai területen tevékenykedő cégeknél “robot adónak” is nevezik, ezzel jelezve, hogy bár a robotika fejlődésével egyre több ember munkahelyét váltják ki a gépek, a robotok után fizetett adó segítségével lehetne róluk gondoskodni. Ezt a közelmúltban maga Bill Gates is javasolta, aki szerint a robotoknak az emberekhez hasonlóan kellene adóznia.
“Gyakori érv a gépek ellen, hogy drágábbak, mint az emberi munkaerő – mondta Darlene Damm. – De gondoljunk bele: egy gépet kifejleszteni és üzemeltetni bizonyos költséget jelent, azonban ez egy tervezhető költség, ami idővel – lásd a 6D-elvét – csökkenni fog. Az emberi munkaerő költségei azonban soha nem fognak csökkenni – épp ellenkezőleg – mert az embereknek el kell tartani a családjukat.”
Új világ, új megközelítés
Ahogy hétköznapjainkat egyre jobban átszövi a technológia, úgy jönnek létre olyan új modellek és koncepciók, amelyekre korábban nem is gondoltunk.
“Elon Musk javasolt egy olyan modellt az önvezető autója kapcsán, amely lehetővé teszi, hogy ha te megvásárolsz egy ilyen autót, akkor azt bérbe is adhatod a szomszédaidnak és ebből fizetheted ki az árát – magyarázta Darlene Damm. – De ott van a RegenVillages nevű mozgalom is, amely olyan lakóközösségeket hoz létre, ahol robotok termelik az élelmiszert, napelemek termelik az áramot, a feleslegből befolyó összeget pedig a lakhatási költségek kifizetésére fordítják, így rengeteg ember profitálhat ebből a technológiából.”
Damm rámutatott, hogy egy ilyen, exponenciálisan fejlődő világban új kormányzati és etikai modellekre is szükség van, sőt, azt is újra kell definiálnunk, hogy mit jelent embernek lenni, ahogy a valóságunk és idővel a testünk is dematerializálódhat.
“Ott van például a Pokémon Go, amely az első olyan alkalmazás volt, ami a magántulajdon eszméjével megy szembe – mondta Darlene Dam. – Arra gondolok, hogy ebben a játékban valaki létrehozott egy virtuális dolgot, amit elhelyezett valaki más ingatlanának a területén. Virtuális dologról van szó, ami viszont nagyon is valóságos a játékosok számára. Mindez pedig egyre fontosabb kérdéseket fog feszegetni, ahogy a kommunikációnk fejlődik. Gondoljunk bele, már most is fejlesztik azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy két ember közvetlenül a másik agyával kerüljön kapcsolatba. A brain-to-brain technológia már most ott tart, hogy 2014-ben egy kísérlet során sikerült két ember között olyan kapcsolódást létrehozni, amelynek eredményeként az egyikük saját gondolataival képes volt a másik ember karját megmozdítani. Ez egyelőre olyasmi, amellyel a sérült embereken lehet segíteni, azonban nem vagyunk messze attól, amikor képesek leszünk mások gondolataiban olvasni, ez pedig rengeteg etikai kérdést vet fel, akár arra nézve is, hogy mit jelent embernek lenni.”
Ezen a ponton muszáj feltenni a kérdést, hogy a technológia fentiekben felvázolt demokratizálódása ugyan rendkívül pozitív dolog, azonban mi biztosíthatja az átláthatóságot, illetve azt, hogy a digitális területen tevékenykedő cégek nem élnek vissza a felhasználóik adataival.
“A nyílt forráskód használata jó módszer lehet erre – válaszolta Darlene Damm. – Illetve az olyan technológiák, mint például a (digitális azonosításra és egyéb online tranzakciók biztosítására használt) Blockchain. Emellett fontos, hogy a vezetők erkölcsi vezetőként is fellépjenek, akár üzletről, akár politikáról van szó. Természetesen az ígéreteket konkrét tettekkel is alá kell támasztaniuk, hogy hitelesek legyenek. A közvetítés is jó módszer: az Egyesült Államokban például külön tévécsatornán lehet követni a Kongresszus munkáját. ha valamit közvetítünk, megosztunk másokkal, akkor megnyitjuk a határokat a világ előtt. De valójában a technológia egyszerre használható arra, hogy valakinek segítsünk, vagy valakinek ártsunk. Szóval a technológia csak egy eszköz és a felhasználón múlik, hogy mire használja.”
Technológia = anyagi függetlenség a nők számára
Számtalan kutatási területe mellett Darlene Damm számára kulcsfontosságú a női vezetők kérdése, különösen az IT-világában. A Singularity University-nek is otthont adó Szilícium-völgyben különösen aktuális kérdés ez, mivel a technológia világában sokszor előfordul, hogy a nőket nem kezelik egyenlő félként, vagy épp szexuális tárgyként tekintenek rájuk (mint azt például az Uber céges kultúrája is bizonyította).
“Az a gond, hogy a Szilícium-völgyben a jelenlegi rendszer hátráltatja a nőket az érvényesülésben – mondta Darlene Damm. – Megdöbbentő, de kockázati tőkebefektetők által támogatott cégeknek csupán 10-20 százalékát alapították nők. A Singularity University kezdeményezésein keresztül létrehozott vállalkozásokban ez az arány 70-80 százalékos. Igyekszünk arra bátorítani a nőket, hogy a létező legmodernebb technológiákkal foglalkozzanak, ehhez viszont egy olyan kultúrára van szükség, ami nem állít akadályokat a nők elé és nem bünteti őket.
A Singularity Universityn ennek érdekében több lépést is tettünk, például nagyon szigorú szabályokat vezettünk be a szexuális zaklatással kapcsolatban, az új évfolyamainknál pedig ügyelünk a nemek egyenlő arányára, hogy a nők ne legyenek kisebbségben. Emellett pedig igyekszünk minél több pozitív példaképet is bemutatni nekik, például az iráni származású tech-vállalkozó Anousheh Ansarit. Emellett nagyon odafigyelünk az általános jólétükre és az egészségükre is. Nagyon felvillanyozó volt, amikor láttam, hogy két várandós hallgatónkat a többiek minden lépésükben támogatják és figyelnek rá, hogy minden igényük ki legyen elégítve.”
Darlene Damm azt az üzenetet küldte az NLCafét olvasó lányoknak és nőknek, akik úgy érzik, az IT-karrier vagy a természettudományos pálya nem olyasmi, ahol érvényesülhetnének, hogy egy ilyen karrier jelentheti számukra az utat életük megváltoztatásához.
“A technológiai és tudományos munkahelyek rendkívüli erőt hordoznak – mondta Damm. – Ezzel a nők megteremthetik saját maguk számára az anyagi függetlenséget. Szükségünk is van a pozitív példaképekre a technológia világában. A Szilícium-völgyben több olyan női cégvezető is van, aki erős vezető és üzletember, ugyanakkor úgy öltözik mint egy szupermodell, hogy ezzel is megmutassa a lányoknak, hogy ezen a területen dolgozva is lehet valaki divatos és cool. Azt üzenném a magyar lányoknak, hogy ne a férfiakkal azonosítsák a technológia világát. Magukért dolgozzanak, és amikor azt hallják, hogy a nők az ilyen területen nem tudnak érvényesülni, akkor ezzel ne foglalkozzanak és azt tudatosítsák magukban, hogy igenis képesek rá!”