Az élelmiszer-hulladék azért is nagyon súlyos probléma, mert így feleslegesen termelték meg a kidobott ételt, vagyis rengeteg vizet és energiát is feleslegesen használtak fel, ráadásul, az ilyen hulladék kezelése és ártalmatlanítása évente 170 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátását is eredményezi.
Az Európai Unióban a termelői és a fogyasztói lánc minden lépcsőjén keletkezik ételhulladék a mezőgazdasági termeléstől a háztartásokig. Az élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, az ezzel okozott problémákról a fogyasztók azonban sokszor nem is tudnak. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fel tudja, hogy mit jelöl a “minőségét megőrzi” vagy a “fogyasztható” dátum a termékeken.
A problémának morális vetülete is van: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladékhegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.
A legnagyobb pazarlás Hollandiában figyelhető meg, minden évben fejenként több mint fél tonna (541 kilogramm) élelmiszer megy a kukába. Magyarországon az élelmiszer-hulladék mennyisége évente 175 tonnára rúg, ezzel az EU középmezőnyében helyezkedünk el.
“Az Európai Uniónak, mint a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb közösségének, morális és politikai kötelezettsége, hogy csökkentse az ételhulladék mennyiségét” – mondta Biljana Borzan horvát szocialista Európai Parlamenti képviselő, miután az EP környezetvédelmi szakbizottsága áprilisban elfogadta jelentését az élelmiszer-hulladékok csökkentéséről.
Az Európai Parlament a május 16-i plenáris ülésen állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg az élelmiszer adományozását és teremtsen tiszta helyzetet a lejárati időt jelölő elnevezések között. Az EP-képviselők azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a most évi 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége.