Ha Szolnokon véletlenül összefutnánk Kőváriné Ivánfi Brigittával az utcán, talán csak azon akadna meg a szemünk, amin másoknak is. Csupa izom, tökéletesen szálkás test, a karjai pedig láthatóan igen erősek. Biztosan sportol, gondolnánk. Na, de mit?
“Nyáron, amikor csak pólóban vagyok, és jobban látszik, hogy a karjaim, a vállam, a felsőtestem mennyire izmos, sokan megkérdezik tőlem, hogy kajakozok-e – mondja nevetve Brigi. – Aztán amikor elárulom, hogy szkanderezek, nagyon elámulnak. A legtöbben erről a sportról csak filmekből tudnak, ott láttak egy-két jelenetet, hogy a kocsmában két férfi épp le akarja nyomni egymást.
Igen, a karunkkal küzdünk, de ez nem fizikai erőt jelent. Technikai tudást, taktikát, sőt koncentrációt, mentális összeszedettséget.
Aprókar, ahogy Brigit becézgetik a barátai, hiszen a magassága szerint inkább picike – ma már fogalom a szkanderasztaloknál. Pedig annak idején a katonanő inkább biciklizni akart, persze azt is versenyszerűen, csak megszűnt az egyesülete, és mást kellett választani. Egy erőnléti edzés során dobta fel valaki a témát, mi lenne, ha szkanderezne.
“Akkor még alig tudtam valamit a sportról. Talán épp annyit, mint az utca embere – kézzel birkóznak, erő kell hozzá. Mégis belevágtam, mert felkeltette az érdeklődésem – emlékszik vissza az Európa-bajnok. – Hamar kiderült, hogy tehetségem is van hozzá, sőt! Jobb és bal kézzel egyaránt tudok nyomni. Általában férfiakkal edzek. Ennek több oka van, az is, hogy a sportágban kevés a nő, az is, hogy ha őket le tudom győzni, akkor esélyes vagyok a nagy megmérettetéseken.”
| Bár a szkandert kigyúrt testű, izmos férfiakhoz kötjük elsősorban, egyre több nő áll az asztalok mögé. A szkandert speciális asztalon űzik. Két bíróval és profi beállítással kezdik a mérkőzést. Ha valaki alacsonyabb az átlagnál, neki megengedik, hogy speciális dobogóra lépjen. A csuklót egyenesen kell tartani, a váll párhuzamos, a könyök lent van. Fogni kell a kapaszkodót, és csak rövid ujjú ruházatot lehet viselni, hogy lássák a kar “tisztaságát”. A mérkőzés a bíró “Ready, go!” vezényszavára indulhat el. Brigi azt mondja, ő sosem nézi a bíró száját, inkább fülel. A mérkőzés olyan gyors, hogy az indításkor azonnal nyomni kell. Szereti a másodperceken belül bekövetkező győzelmet, amint hallja az “ready”-ből az i hangot, már nyom. A sportág most azon dolgozik, hogy a szkandert felvegyék az olimpiai játékok közé. |
Brigi férje is katona, náluk már csak a hivatás okán is fontos az erőnlét. Minden évben szigorú felméréseken kell bizonyítani, hogy fizikálisan a topon vannak.
“A munkahelyemen erre egész évben készülni kell, nem lehet öt perc alatt jó kondit szerezni – mondja Brigi. – Viszont napi egy órát munkaidőben is erre fordíthatok, ha akarom, kihasználhatom a konditermet. Itt szoktam az erőnlétem szinten tartani, súlyokkal edzek, kardiót csinálok. Majd délután jöhet a speciális, szkanderes edzés. Persze csak akkor, ha már voltam otthon, elrendeztem a családom.”
“Hetekig edzettem azért a fél percért”
A Lengyelországban rendezett szkander-Európa-bajnokságon Brigi esélyesként indult. Ott volt mindenki, aki számít. Mindkét kezével benevezték, és amikor reggel kilenckor elindult a rajt, mindent megtett, hogy nyerni tudjon. Ő a 70 kilogrammos súlycsoportban indul, ezt a verseny előtt szigorúan ellenőrzik.
“Fehérneműben kellett a mérlegre állnom, fél percre. De azért a fél percért én előtte hetekig edzettem. Egy deka felesleg nem lehet rajtam, egyszerűen bele kell fogynom a súlycsoportomba, ha versenyezni akarok. Amíg ugyanis edzek, van rajtam plusz 2-3 kg, hogy legyen erőm. A verseny napján – külön napon volt a bal és a jobb kéz – körülbelül délután fél ötkor kezdődtek az elődöntők. Éremesélyesnek számítottam, de mivel egy korábbi versenyen sérüléssel indultam, és mentálisan sem voltam ott, most nagyon kellett igyekeznem. Veretlenül jutottam a döntőig, és pont az lett az ellenfelem, aki áprilisban a világkupán megvert. Akkor nagyon fájt a kezem, a vállam. Bízott is benne a szemben lévő nő, hogy simán legyőz. Nem lett igaza, újra én győztem, ahogy korábban bármikor. Másnap jött a jobb kéz – és fejben nagyon összeszedett voltam.
Egy orosz lánnyal küzdöttem az éremért, akire jellemző, hogy gyors és robbanékony. Tavaly nem is sikerült lenyomnom. Elvittem néhányszor, de elhúzni igazán csak most sikerült. Kaptunk intést, mert felemeltük a könyökünket, és nagyon feszült helyzet volt végig, de aztán legyőztem. Mámoros pillanat volt.
A szkander, ahogy más sportok is, nem veszélytelen. Sokan, akik csak Stallone jelenetére emlékeznek a Túl a csúcson című filmből, azt hiszik, minden az erőn múlik. Pedig fontos a bemelegítés, a technikai rész. Különböző csavarások, fogások jellemzik a szkandert, amit meg kell tanulni.
“Az Eb-n az is jó volt, hogy láttam megint új mozdulatokat, láttam, hogy ki mit talált ki, mit gyakorolt be. Léteznek olyan adrenalinos versenyzők, mint én, akik egyből nyomnak, másodperc alatt legyőzik az ellenfelet. De léteznek olyanok, akik kifárasztani akarnak, tekergetnek, ellenállnak. Azt mindig elmondom, mert szerintem nagyon fontos, hogy amatőr módon ne kézbirkózzunk.
Egyszer egy lánnyal versenyeztem, aki erőből csavart, nem tudta még, hogyan óvja a karját. A rossz technika pedig egy pillanat alatt eltörte a karját, hallottam, ahogy a csontja elroppan. Szörnyű volt.
Egyébként Brigi elárulja, azt, hogy kiben milyen erő van, külsőre nehéz megállapítani.
“Vékony, alig izmos kis tip-top lányok is lehetnek nagyon ügyesek, mert jó a technikájuk. Egy kézszorításból sem lehet megállapítani, kiben mi van. Sokan persze titkolják is, egészen az asztalig. Rám mindig is jellemző volt a sportosság, nem szeretem a magas sarkú cipőket, másképp, sportosan szeretek járni. Nem festem magam, szeretem a natúr dolgokat, pedig sokan mondják, hogy gyönyörű a szempillám – hangsúlyozzam. S hogy milyen vagyok családanyaként? Következetes, szigorú – és persze rögtön elolvadok, ha Korina úgy néz rám, vagy a férjem az engedékenységre biztat. A szív és a lélek embere vagyok, apró dolgok is nagyon tudnak fájni.”
Ősszel valóra válhat Brigi nagy álma
Az Eb-győzelem után Brigi egy hétig fürdött a boldogságban. A családját azonnal hívta, ahogy lejött a dobogóról. A Facebook-oldalát elöntötték a szívecskék, a gratulációk.
“Olyan sokan gratuláltak, hogy teljesen meghatódtam. Nemcsak azért, hogy lelájkolják a bejegyzésem, hanem szívből, őszintén. És már a verseny előtt is: »Jó lesz az! Meglesz!« – írták tele a falamat. Ez mindig sokat számít, a bajtársiasság, a bátorítás, az őszinte buzdítás.”
Idén szeptemberben Magyarország rendezi a szkander-világbajnokságot, amire Brigi már évek óta készül. Szeretné épp itthon megmutatni, hogy a legrangosabb versenyen is dobogóra állhat, és végre itt is aranyérmet akasztanak a nyakába. Addig azonban még itt a nyár.
“Egy-két kisebb versenyem lesz, de az edzések már a világbajnokságról szólnak. A kislányom, Korina most volt másodikos, bár egy hétig angol táborban lesz, utána a nyár a miénk. Igaz, a nagymama vigyáz majd jár igazán, hiszen a férjemmel mi dolgozni fogunk, de lesz egy hetünk a Mátrában, ahová minden évben elmegyünk nyaralni. És közben készülök, készülök, készülök. Szeretnék bizonyítani.”
