A rendelkezés így szól: a 2017. évi LIII. törvény, azaz a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályozás alapján hétfőtől a hárommillió-hatszázezer (3 600 000) forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor a postai szolgáltató az azonosításnál köteles rögzíteni természetes személy esetén
- a családi és utónevet,
- a születési helyet,
- időt,
- a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét, rövidített nevét,
- valamint a székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – a magyarországi fióktelepének címét.
Rögzítik ezenkívül a megbízás tárgyát és összegét is, és kérhetik a személyit, lakcímkártyát, külföldi befizető esetén az útlevelet vagy szintén a személyit.
Több adminisztráció
A Napi.hu azt írja, hogy amikor munkatársuk 15 ezer forint alatti összegekről akart csekkeket feladni a postán, az ügyintéző azt mondta neki, hogy csak akkor tudja továbbítani a befizetett pénzt, ha ráírja a feladó személyes adatait. A postai munkatárs úgy fogalmazott: az ügyfelek ezzel is segítik a “terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet”. Ezt követően az elkért személyes adatokat ráírta a csekkekre, majd úgy továbbította. Hozzáfűzte azt is, hogy az adatok folyamatos jegyzetelgetése miatt a szokásosnál jóval több dolga volt aznap.