Állandóan elkalandoznak, képtelenek az órán odafigyelni, izegnek-mozognak, zavarják a többieket. A tanulási nehézségekkel, figyelemzavarral küzdő gyerekeket sokszor tévesen lustának, neveletlennek bélyegezi a környezetük, és a megkérdőjelezik a szülők kompetenciáját – már ami a gyereknevelést illeti.
Egy svéd filmes csodálatosan megmutatja, milyen érzés egy kisgyereknek ADHD-val élni.
Erik Rosenlund 4 perces Hulló betűk című kisfilmjének főszereplője egy iskolás kisfiú, akit a társai furcsának tartanak, mert máshogy viselkedik, mint ahogy azt a többiek elvárnák. Például papírrepülőt hajtogat a dolgozatából, a matekfüzetébe ugrókötelező kiselefántot rajzol az egyenletek helyett. Miközben mások türelmesen várják a buszt a megállóban, ő meglát egy csomó szép virágot, amiből koszorút készít. Csakhogy annyira belefeledkezik a játékba, hogy nem veszi észre, hogy közben elmegy a busz.
A kisfiú így aztán csetlő-botló kis különcként éli a mindennapjait, s amikor valami olyat csinál, amiben örömét leli, azt pillanatokon belül meg is bánja, mert nem számol előre a szerencsétlen következményekkel.
A filmből három fontos dolog derül ki a figyelemzavaros gyerekekről:
- milyen pokoli nehézségeket okoznak a legegyszerűbb feladatok,
- milyen fájdalmas élmények érik őket a társas szituációkban, amiért mások, mint a többiek
- mennyire fontos nekik az elfogadó, támogató szülői háttér.
Rosenlund azután készítette a filmet, hogy ő maga is apa lett, és elkezdett visszaemlékezni rá, milyen nehézségekkel szembesült anno gyerekként. Bár nála sosem állapították meg az ADHD-t, valószínűleg ő is érintett valamilyen mértékben, és szívügye a téma.
Érdemes rászánni 4 percet erre a megindító alkotásra, amit már jóval több mint egymillióan néztek meg:
Olvass még az ADHD-ről az NLCafén:
- Petikém, most megint nagyon pörögsz, lassulj le!
- Be nem áll a szája, és állandóan intézkedik – lányok és az ADHD
- 15 dolog az ADHD-val kapcsolatban