Ibolya Tibor főügyész ismertette: a vádlott könyvkiadással is foglalkozó, magyarországi bejegyzésű cége 2012-ben adta ki magyar fordításban a kötetet, amelyben a szerző a holokausztot mítosznak tartja, a gázkamrák létezését megkérdőjelezi. A kiadó a magyar nyelvű könyvet az üzletében, valamint az általa működtetett webáruházban is értékesítette, a honlapon a vádlott ráadásul a könyv szellemiségét tükröző kiadói ajánlást is írt az olvasóknak.
A kiadóvezető a rendőrségi nyomozás során beismerte tettét. Az ügyészség a vádiratában azt kérte: tárgyalás mellőzésével pénzbüntetést szabjon ki rá a bíróság.
A főügyész felidézte azt is, hogy a vádhatóság indítványára még 2016 augusztusában a Budai Központi Kerületi Bíróság az érintett holokauszttagadó internetes tartalmak ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el. Az ügyészség most azt kérte vádiratában, hogy ezek a tartalmak végleg hozzáférhetetlenek legyenek. A gond ezzel azonban az, hogy a bíróság döntését technikailag nem lehet tökéletesen végrehajtani, mert az érintett szerverek egy része az USA-ban található.