Az elsőrendű vádlott elmondta: szervezetük úgy működött, mint egy cég, amelyben mindenkinek külön feladata volt. A szervezet főnökei látták el a pénzügyi feladatokat, mások a szállítást intézték. Az ötödrendű vádlott szervezési feladatokat végzett, így korábbi állításaival szemben tudott az embercsempészetről. A szállításokhoz autókat vásárolt, majd azokat hamis rendszámmal látta el. Kiemelte: amennyiben az ötödrendű vádlott csak autókereskedő lett volna, nem kellett volna foglalkoznia azzal, hogy van-e megfelelő szellőzésük a járműveknek, vagy hány férőhelyük van.
Azt mondta, hogy az ötödrendű vádlott a magyarországi esethez hasonlóan Szerbiában is segédkezett egy szervezet autóbeszerzéseiben. Beszámolt arról is, hogy az ötödrendű vádlott bulgáriai kapcsolatai révén 50 ezer euróért hamis okmányok, útlevél beszerzését is megígérte.
Az elsőrendű vádlott hangsúlyozta: amíg az embercsempészéssel ő és a másodrendű vádlott foglalkozott, addig nem volt semmi probléma, és nem is szerveztek túl sok szállítást. A gondok akkor sokasodtak, amikor az ötödrendű vádlott kezdett ezzel foglalkozni. Állítása szerint az ötödrendű vádlott volt a szervezet legfontosabb embere, mert ő látta el a legfontosabb teendőket. Kitért arra is, hogy 2015. június 24-étől augusztusi elfogásukig a legtöbb embercsempészést az ötödrendű vádlott intézte, és azon volt, hogy minél többet szervezhessen.
A parndorfi ügy elsőrendű vádlottja
A tárgyaláson a tanács elnöke beszámolt a nyomozás során a vádlottak zsebeiben, a házkutatások során, valamint a lefoglalt járművekben talált bizonyítékokról. A mobiltelefonok, SIM-kártyák, műszaki cikkek, forgalmi engedélyek, gépjármű-adásvételi szerződések mellett feljegyzések és naplók is előkerültek. A lefoglalt füzetekben egyebek mellett telefonszámok, valamint az embercsempészésekhez köthető pénzösszegekről szóló bejegyzések és nevek szerepeltek. Az elsőrendű vádlott budapesti lakásában nemzetközi vonatjegyeket, repülőjegyeket és egy ruhákkal teli bőröndöt is találtak, amellyel Görögországba készült.
A tárgyaláson ismertették az ötödrendű vádlott unokaöccsének, volt élettársának és közös gyermeküknek, valamint volt élettársa édesanyjának a kihallgatás során tett vallomásait. Valamennyit Ausztriában rögzítették. Mindannyian arról nyilatkoztak, hogy nem tudtak az ötödrendű vádlott embercsempészéssel kapcsolatos tevékenységéről.
A tanács elnöke bejelentette: a bíróság legközelebb egyesíti a már megkezdett ügyet további három ember elleni vád ismertetésével és vádlotti kihallgatásával. A tárgyalás ezzel és további tanúkihallgatásokkal október 30-án és 31-én folytatódik.
A parndorfi ügy
A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015 júniusától napi rendszerességgel csempésztek embereket Németországba és Ausztriába. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban az 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen megfulladt. Ez a 71 ember halálát okozó „parndorfi ügy” 26 vádpontjának egyike. Ennek elkövetésével az ügyészség az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottat vádolja. A kiemelt jelentőségű bűnügy tizenegy vádlottját bűnszervezetben, a csempészett személyek sanyargatásával, részben üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják. Négy vádlottnak ezenkívül különös kegyetlenséggel, több, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt is felelnie kell. Az ügyészség négy vádlottra életfogytig tartó, a többi embercsempészre határozott idejű fegyházbüntetést kért.