Már a gimiben keresik a jövő informatikusait

Egy-két évtizeddel ezelőtt a nagyvállalatok még megelégedtek azzal, hogy az informatikus és mérnök szakok diákjai közül válogattak az egyetemeken a gyakornoki programjukhoz. A technológia és a jelenlegi társadalmi helyzet azonban megváltoztatta az álláspontjukat. Nem csak az jelent ugyanis gondot, hogy az élet minden területén jelen lévő IT egyre nagyobb számú munkaerőt kíván, hanem az is, hogy Magyarországon jelenleg hatszázezer munkaképes ember hiányzik a munkaerőpiacról. Azok, akik külföldre mentek dolgozni. Ebben a helyzetben egy nagyvállalat nem ülhet a babérjain, és nem várhatja ölbe tett kézzel azt, hogy majd a munkaerőpiacon szerez új munkavállalókat, hanem aktívan részt kell vennie az új IT-generáció felnevelésében. A külső vállalkozókat nem számítva 1100 informatikust foglalkoztató T-Systems óriási erőfeszítéseket tesz azért, hogy már a kamaszok közt megtalálja azokat a tehetségeket, akikkel foglalkozva évekkel később új munkatársakkal gazdagodhat.

Okosotthon és virtuális valóság már az érettségi előtt

A cég erőfeszítései már akkor látszanak, amikor beülök a T-Systems innovációs laborja, a Kitchen Budapest (KiBu) konyhájába beszélgetni, hiszen a KiBu vezetője, Varga Judit, a KiBu médiadesignere, Pribék Gábor, valamint a T-Systems senior üzleti támogató szakértője, Kiss Adél mellett középiskolás diákok (Csorbák András, Pósa Ádám és Fábián Bence), illetve a tanáruk (Drávucz Katalin) és az igazgatójuk (Menyhárt Erika) van jelen a Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium színeiben. És miért ült itt össze egy ennyire vegyes társaság? Mert ezek a srácok már október óta egy tehetséggondozó programban vesznek részt a KiBuban: egy okoslakást fejlesztő projektben, illetve egy VR (Virtual Reality) szabadulószobás játék fejlesztésén dolgoznak. Mindezt 18 évesen, még az érettségi előtt. Október óta hetente egyszer találkoznak a mentoraikkal, vagy ha az valamilyen fizikai akadály miatt nem megy – például azért, mert a mentoruk Amerikába utazott –, akkor interneten tartják velük a kapcsolatot, és mindezt nem az iskolaidő rovására, hanem azon felül teszik. És jól láthatóan szívesen csinálják.

„A Neumann-szakgimnáziumból 36-an voltak nálunk, a T-Systemsnél nyári szakmai gyakorlaton, és mivel nem szerettük volna elengedni a legtehetségesebbek kezét, ezért kitaláltuk, hogy a KiBun belül fejlesztjük őket” – mondja Kiss Adél. „Leültünk a hét emberrel – veszi át a szót Varga Judit a KiButól –, megbeszéltük, ki mivel foglalkozna szívesen.” „Közösen találtuk ki és hoztuk létre ezeket a projekteket” – teszi hozzá az egyik mentoruk, Pribék Gábor.

A cég az iskoláért, az iskola a cégért

„Ezek a projektek a diákokért vannak. Azért, hogy olyan éles projekteken tudjanak dolgozni, ahol kipróbálják magukat a csapatmunkában, megnézzék, hogyan kell felépíteni egy projektet, nem beszélve arról, hogy a különféle technológiákban is nagyon mélyre tudnak ásni, hiszen olyan dologgal foglalkoznak, ami érdekli őket” – magyarázza Kiss Adél.

Persze ez nem csak a T-Systemsnek, hanem az iskolának is jó, hiszen az iskolapadban jobbára elméletből képzik őket, és hogy a választott pályájuk hogyan néz ki  a gyakorlatban, az főképp az ilyen helyzetekben derül ki. Fábián Bence, aki először három éve volt a cégnél nyári gyakorlaton, azon lepődött meg, hogy egyből a mély vízbe dobták. „Már három éve is titkosítást tanítottak nekünk, pedig éppen csak megismertek bennünket.” A cégek többsége ma már nem a kulimunkát bízza a gyakornokaira, hanem valóban érdekelt abban, hogy kipróbálja a képességeiket és fejlessze őket. Bence szerint évről évre javul a helyzet, és míg pár éve egy tanuló nagyon örült, ha kifogott magának egy normális céget, ma már jobbnál jobb lehetőségek közül válogathat.

A Neumann igazgatója, Menyhárt Erika szerint a gyakornokoskodást sem az iskola, sem a vállalat részéről nem szabad félvállról venni, mert bizalmi kérdés: „Az iskola oldaláról olyan gyerekeket kell kiküldenünk a cégekhez, akik ténylegesen dolgozni fognak, és szeretnének is tapasztalatot szerezni, a cégek részéről pedig csak olyanok jöhetnek számításba, amelyek tényleg szakmai programokba vonják be a náluk lévő gyakornokokat. Figyeljük, hogy a cégek részéről a gyerekekre mi a visszajelzés, és a gyerekek részéről a cégekre milyen visszajelzések érkeznek.”

Vonzóvá tenni az informatikát

Persze a Neumann egy számítástechnikai szakgimnázium, viszont a T-Systemsnél azt is feladatuknak tartják, hogy azokban az általános és középiskolákban is népszerűsítsék az IT-t, ahol nem tanítanak kiemelt óraszámban informatikát. Ebből a célból született meg az anyavállalattal, a Telekommal közös „Legyél te is informatikus!” pályaorientációs program. „Elgondolkodtunk azon, miért nem megy elég diák a felsőoktatásba informatikusnak tanulni A T-Systems-es vezetőkkel összegyűjtöttünk tíz negatív sztereotípiát, ami a társadalomban él az informatikusokról. Összeállítottunk egy 45 perces óravázat, ahol önkéntes kollégáink előadásukban az országot járva, különféle iskolákat meglátogatva elmondják, hogy ez a 10 sztereotípia (nem tudnak nyelveket, nagy hasúak, folyton pizzát zabálnak, nem tudnak kommunikálni, mindannyian kockák…) nem feltétlenül igaz. Az informatikusok sokfélék, és a kollégák a saját karrierútjukat felvázolva támasztják ezt alá” – magyarázza Kiss Adél.

Egy nagy félreértés is gátolja az informatika népszerűvé válását, még annak ellenére is, hogy egyre köztudottabb: ebben a szakmában még Magyarországon is igazán jól lehet keresni. Sajnos, ha a laikusok informatikusokra gondolnak, szinte mindig csak a programozók és a fejlesztők járnak a fejükben, pedig ez a szakma ennél sokkal színesebb. „Az informatikus nem csak az, aki ott ül a gép előtt és kódolgat. Messze nem csak az. A rendszereket nemcsak fejleszteni, hanem üzemeltetni, fenntartani is kell, valamint biztosítani hozzájuk az infrastruktúrát, kitalálni a designt, illetve tartani a kapcsolatot az ügyfelekkel stb. Ezért dolgozunk csapatmunkában, mert mindenkinek megvan a maga specialitása.” A Neumann informatikatanára, Drávucz Katalin szerint informatikát tanulni akkor sem elfecsérelt idő, ha a diákból végül mégsem lesz informatikus, mert ma már az élet minden területét áthatja az IT, és más szakmában is előnyt élvez az, aki ért ehhez.

Kamasz példaképeket a kamaszoknak

„Nem a programozás miatt lehet szeretni az informatikát, hanem azért, mert teret ad, hogy kiélhesd a kreativitásod – foglalja össze a lényeget a hírhedt 12/B osztály tanulója, Csorbák András. – Az osztály 90%-a úgy jár a sulinkba, mint az általános iskolába, és azt gondolják, hogy az évi 90 informatikaórából 60 abból fog állni, hogy leülünk és counter strike-ozunk. Úgy hiszik, hogy az iskola nem tudja megadni nekik, amit szeretnének, pedig csak a szemüket kéne kinyitni, hogy észrevegyék a lehetőségeket.”

A KiBuban dolgozó srácok azért is fontosak az iskolának, mert példaképeivé válhatnak a többieknek. Pont ezért a tavaszi szünet előtt megrendezésre kerülő Neumann-napon a srácok majd egy pitchet tartanak az itteni projektjükről a diáktársaik, a tanáraik és a T-Systems vezérigazgatója előtt. „A diákok számára mindig az a leghasznosabb, ha a korosztályukból érkezik visszajelzés. Ha látják, hogy egy diáktársuk sikereket ér el, az számukra igazán inspiráló tud lenni. Arra gondolnak, hogy ha ő is ott van, akkor akár én is ott tudok lenni” – vélekedik az igazgatónő.

Nők az informatikában

Amikor rákérdezek, hogy az asztalnál a diákok között látható férfidominancia mennyire jellemző a szakmában, sajnos kiderül, hogy nagyon. „Dolgozunk azon, hogy egyre több lány legyen a suliban. Próbáljuk népszerűsíteni az informatikai szakmát. Volt idő, amikor olyan kevesen voltak, hogy külön tornaórát sem tudtunk szervezni nekik, mert nem volt meg a szükséges létszám. Szerencsére lassan haladunk felfelé” – magyarázza Menyhárt Erika igazgató asszony. Kiss Adél örömmel meséli, hogy a T-Systems ilyen szempontból jelentősen túlteljesíti a magyar átlagot. A munkavállalóik 35%-a nő, de cél, hogy még több informatikus legyen a csapatban. Ezért csatlakoztak ők is több mint 50 hazai IT-céggel együtt a „Lányok napja” kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a középiskolás lányok számára is vonzóvá tegyék az IT-világot. A lányokat meghívják magukhoz a cégek, hogy egy nap erejéig belenézzenek egy IT-vállalat munkafolyamataiba, és találkozzanak olyan kollégákkal, akik elmondják, hogy nőként hogyan futottak be karriert ebben a férfiasnak tartott szakmában.

Diploma nélkül mit érek én?

Az elmúlt évek egyik fejleménye az IT-cégek HR-osztályain, hogy nem minden informatikai munkakör igényel diplomát. „Szeptemberben indítottuk el a T-Systems Akadémiát, ahol IT-infrastruktúra-területen dolgozókat képezünk, és rögtön 400-an jelentkeztek. A kiválasztott tízből öt csak érettségivel bírt. Nem véletlen az, hogy a cégek a figyelmüket az egyetemistákról egyre inkább a középiskolások felé fordítják” – mondja Kiss Adél. És az sem véletlen, hogy az egyetemisták mellett a 16+-os  középiskolások is fejleszthetik akár a jövő nyári EFOTT fesztivál appját a T-Systems szakértőivel.