Stephen Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban. Szülei orvosnak szánták, őt azonban jobban érdekelte a matematika világa, ám végül az oxfordi University College fizika szakán kezdte egyetemi tanulmányait, három év alatt eljutva a diplomáig. Cambridge-ben folytatta, ahol megszerezte a PhD fokozatot is, 1979-ben pedig professzori fokozatot ért el matematikából.
Addigra már komoly egészségügyi problémákkal küzdött, 21 éves korában ugyanis diagnosztizálták nála az úgynevezett amiotrófiás laterálszklerózist (ALS), az izomsorvadás egy speciális formáját – a 2014-ben indult, a világot letaroló jegesvödrös kihívás is erre próbálta felhívni a figyelmet.
Stephen Hawking az úgynevezett Pi-napon (március 14.) hunyt el (Kép: Valentine Makhouleen)
Hawking orvosai legfeljebb két évet adtak a tudósnak, ám a sorvadás lelassult, így, bár fokozatosan vesztette el az uralmat a teste fölött, képes volt tovább kutatni, publikálni és egyetemen tanítani.
Beszéde is egyre érthetetlenebbé vált, egy időben csak a családtagjai értették meg, amit mondani akar. 1985-ben végül egy tüdőgyulladás miatt gégemetszést kellett végrehajtani rajta, innentől már csak szemöldökével tudott kommunikálni, betűnként összerakva a szavakat.
1986-ben készítették el számára az Equalizer nevű számítógépes programot, amelynek segítségével géphangon ugyan, de újra tudott verbálisan kommunikálni a környezetével. Ekkor még képes volt a kezével vezérelni a gépet, ám izmai lassan felmondták a szolgálatot, 2005-ben már egyetlen arcizmának mozgatásával tudta csak használni a kerekesszékéhez erősített komputert.
Később az Intellel együttműködve teszteltek egy olyan változatot, ami már az agyhullámainak értelmezésével tette volna lehetővé a beszédet, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Végül a mostani okostelefonokon is elérhető szövegbeviteli módszert kifejlesztő londoni SwiftKey prediktív megoldása bizonyult a leghatékonyabbnak.
Érdekesség, hogy Hawking jellegzetes „géphangját” idővel már természetesebb hangra cserélhette volna, ő azonban annyira megszokta az amerikai akcentusú hangot, hogy élete végéig ezt használta.
Állapotával kapcsolatban ritkán panaszkodott, ha egyáltalán. Úgy fogalmazott, hogy
az emberi faj annyira jelentéktelen, így annak a ténynek, hogy mozgáskorlátozott vagyok, kevés kozmikus jelentősége van.
Hawking a tudomány területén elért eredményei mellett fontos társadalmi kérdésekben is állást foglalt, többek között harcolt a nők egyenjogúságáért, de felemelte a szavát az önállóan működő robotizált fegyverekkel szemben is.
A professzort kiváló humorérzékéről is jól ismerték, beszédeiben rendszeresen megmosolyogtatta hallgatóságát. Egyik legnagyobb érdemének azt tartják, hogy a tudomány világának bonyolult kérdéseiről közérthetően, és ami ennél is fontosabb, érdekesen tudott beszélni, írni.
Több népszerű tévésorozatban is szerepelt, például hologramként jelent meg a Star Trek: The Next Generationben, de egy rövid jelenet erejéig feltűnt az Agymenőkben és a Monty Python egy színpadi előadásában is, emellett animált szereplőként a Simpsons és a Futurama rajzfilmekben is szerepelt.
Stephen Hawking egy súlytalanságot szimuláló “Zero-G” repülő fedélzetén. Az élményről utólag azt mondta: rég élt át ennyire felszabadító dolgot (Fotó: Wikipedia)
Hangja hallható többek között a Pink Floyd Keep Talking című számában. Életéről 2014-ben film is készült: A mindenség elmélete című alkotás főszerepét alakító Eddie Redmayne annyira hitelesen formálta meg Hawking figuráját, hogy a legjobb színésznek járó Oscar-díjat vehette át teljesítményéért.
A tudós gyakran beszél a valláshoz fűződő viszonyáról is, önmagáról azt állította, hogy „a szó hagyományos értelmében véve nem hívő”, mivel úgy véli, „az univerzumot a tudomány törvényei irányítják”.
2011-ben a Discovery Channel Curiosity című műsorának narrátoraként az alábbi gondolattal foglalta össze álláspontját a vallással kapcsolatban.
Mindannyian szabadon hihetünk abban, amiben akarunk. Személyes nézetem szerint az a legegyszerűbb magyarázat, hogy nincs Isten. Senki sem teremtette az univerzumot, és senki sem irányítja a sorsunkat. Ennek hatására ismertem fel, hogy valószínűleg nincsen mennyország, és nincs élet a halál után. Ez az egy életünk van, hogy csodáljuk az univerzum felépítésének nagyságát, és ezért végtelenül hálás vagyok.
A Discovery csatornának egyébként egy tíz évvel ezelőtti reklámjában is megjelent, sőt egy sor erejéig csatlakozott a világ nagyszerűségét ünneplő dal énekléséhez is.
