Áll a bál Svédországban a Svéd Akadémia körüli botrányok miatt. A svéd #Metoo története tavaly év végén kezdődött, amikor az egyik neves napilapban tizennyolc nő vádolta szexuális zaklatással, illetve egy esetben nemi erőszakkal Jean-Claude Arnault fotográfust, a svéd kulturális élet meghatározó alakját, az akadémia egyik tagjának, Katarina Frostenson költőnőnek a férjét. Az áldozatok e-mailekkel, naplóbejegyzésekkel, valamint szemtanúkkal támasztották alá, hogy a férfi molesztálta őket, erőszakoskodott velük, majd megfenyegette őket, hogy ha beszélnek, véget vet a karrierjüknek. Állításuk szerint mindez húsz éven keresztül zajlott.
Frostenson és Arnault (e55)
Amit tudni lehet:
– A zaklatások egyik helyszíne egy párizsi lakás volt, a másik az Arnault–Frostenson házaspár tulajdonában álló kulturális klub, ami egyben az akadémikusok elit találkozóhelye is.
– Húsz évvel ezelőtt ugyanezt a férfit egy textilművész már megvádolta szexuális zaklatással, de az Akadémia akkori titkára válaszra sem méltatta a levelét.
– Arnault-t nemcsak szexuális zaklatással vádolják, hanem azzal is, hogy kiszivárogtatta a Nobel-díj győzteseinek a nevét, 1996 óta összesen hét alkalommal. (Ez egyben a feleség elleni vád is, hiszen őt mint az Akadémia tagját szigorú titoktartás köti.)
A Svéd Akadémiát 1786-ban III. Gusztáv svéd király alapította, 1901 óta ez az intézmény ítéli oda az irodalmi Nobel-díjakat.
Botránysorozat
A szexuális zaklatással vádolt férfi mindent tagad, a felesége nem nyilatkozik. Megszólalt viszont az Akadémia első női vezetője, Sara Danius titkár, aki elmondta, hogy a riport megdöbbentette és elszomorította. Bejelentette, hogy Arnault-val minden kapcsolatot megszakítanak. Danius ugyan hallott pletykákat arról, hogy a férfi kikezd nőkkel, de nem gondolta, hogy erőszakoskodik velük.
Az Arnault-t zaklatással vádoló művészek bűnrészesség miatt kérték a felesége kizárását az Akadémia tagságából, ám ezt a testület nem szavazta meg. (Más kérdés, hogy nem is szavazhatta volna meg, mert a tagság a szabályok szerint egy életre szól. Legfeljebb visszavonulásra lehet rábírni a tagokat.)
Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, Danius a botrány kirobbanása után külső vizsgálatot kért, amely az Akadémia és a házaspár klubja közötti pénzügyi kapcsolatot tárta fel, és talált pénzügyi szabálytalanságokat.
A botrány kapcsán azóta többször egymásnak estek a tagok. A két legvitatottabb kérdés ez volt:
Visszavonulásra kell-e bírni Arnault feleségét? Le kell-e mondatni az akadémia titkárát? Az akadémia több tagja úgy döntött, hogy többet nem vesz részt többé az üléseken. Lemondott Sara Danius titkár, majd távozott a testületből Katarine Frostenson is.
Jelenleg az akadémia tizennyolc fő helyett tizenegy főt számlál. A testület működésképtelenségének megoldása a svéd király, XVI. Károly Gusztáv kezében van, aki ígéretet is tett rá, hogy kész változtatni az évszázados hagyományon, és leválthatóvá teszi a tagokat.
Miért vagy felelős, és miért nem?
A svéd közvéleményt érthetően felzaklatta a több mint százéves intézmény körüli botránysorozat. Az emberek szemében ugyanis az Akadémia tagjait megkérdőjelezhetetlen tisztelet övezte, ennek lett most többek között vége.
A két nő távozása már jobban megosztja az embereket. Ami Arnault feleségét illeti, „bukásában” valószínűleg az is benne van, hogy a díjazottak nevének a kiszivárogtatását tényként kezeli mindenki (az egyik fogadóirodának korábban fel kellett függesztenie a tippelést, miután kirívóan nagy összeg érkezett a későbbi díjazottra). Azt is nehezen hiszi el a közvélemény, hogy amennyiben Arnault valóban nőket zaklatott húsz éven keresztül, a felesége nem tudott erről. Innentől kezdve pedig – szerelem ide-oda –, bűnrészes.
Bonyolultabb persze a történet, ha kiderül, hogy a férfi ártatlan, vagy hogy a felesége valóban nem tudott a zaklatásokról. Mert miért is kéne lemondania valakinek a férje botrányai miatt?
Ugyanilyen érdekes az Akadémia vezetőjének távozása, amit a tagok szorgalmaztak. Több híres svéd akadémikus is osztja a véleményt, miszerint nem a botrány kezelése szúrta (az egyébként férfi) tagok szemét a legjobban, hanem Danius modernizációs törekvései, valamint az, hogy először vezette az Akadémiát egy nő.
Egy biztos, az intézmény reputációjának egy időre lőttek. Ha nem is kell majd száz év, mire visszaszerzi a hírnevét, a folyamat bizonyára hosszadalmas lesz.