Az elmúlt években folyamatosan emelkedtek az albérletárak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint ma már annyiba kerül egy szoba a fővárosban, mint amennyit öt éve egy garzonlakásért kértek a tulajdonosok. 50-60 ezer forint alatt nemigen lehet kiadó szobát találni. (Mivel nehezen hittem el a dolgot, gyorsan ránéztem a kínálatra, ahol találtam ugyan kiadó szobát negyvenezerért is a Fehérvári úton, de a képeket elnézve épphogy elfért egymás mellett az egyszemélyes kanapé és az íróasztal a székkel. Hasonló volt a helyzet egy békásmegyeri kiadó szobával, amiért ugyan mindössze 28 ezer forintot kértek, de a szoba mérete: hat, azaz hat négyzetméter.)
Ehhez képest a kiadó lakások árai Budapesten átlagosan 150-160 ezer forint körül mozognak. (Viszonyításként: a Soroksári úttól nem messze, a Petőfi és a Rákóczi híd között, a Dandár utcában például 160 ezerért hirdetnek egy mindössze negyven négyzetméteres, földszinti lakást. Minimum két évre…) A legdrágább ingatlanok továbbra is a belvárosban találhatók, ahol 228 000 forint átlagosan a bérleti díj, a legtöbbet Csepelen lehet spórolni, itt 90 000 forint alatt is találtam volna kiadó lakást. (Igaz, összesen három találat szerepelt az ingatlan.com-on ebben az árfekvésben, ebből kettőhöz nem volt kép, egy pedig egy 23 négyzetméteres garzon volt.)
„Napfényben úszó” (Profimedia)
Józan paraszti ésszel azt gondolhatnánk, hogy ezek az árak a kereslet megugrása miatt szálltak el mostanra. Tényleg ennyire sokan keresnek ma bérelhető lakást?
„Jelenleg nyolcezer kiadó lakás található a portálokon, ami elég soknak számít. Vagyis inkább kínálati a piac, mintsem keresleti – mondta az NLCafé-nak Csák Ildikó ingatlangazdálkodó, a Mátrixhome ingatlaniroda munkatársa. – A legolcsóbb valóban Csepel, illetve a tizedik és a tizennyolcadik kerület, ahol már 80 ezer forintért hirdetnek egyszobás, illetve másfél szobás panellakásokat. De a lakás és a környék adottságaitól függően nagyon szórnak az árak.”
A főiskolai, egyetemi ponthatárok kihirdetése után újabb öt százalékkal emelkedtek az árak. Csák Ildikó szerint ez nem meglepő, hiszen egy szülő, akinek felvették a gyerekét az egyetemre, mindent megtesz, hogy az egyetem elvégzésének ne legyen akadálya a szállás.
De ki tudja ezeknek az albérleteknek a többségét megfizetni? Az átlagkereset ma Magyarországon a KSH adatai szerint 206 700 forint. Nem kell még csak gyors fejszámolás sem ahhoz, hogy rájöjjünk, ennyi pénzből egy egyedülálló ember nem fog ma lakást bérelni. (A fővárosban legalábbis.) Eggyel gazdaságosabb megoldás, ha felezik a költségeket egy kollégával, baráttal, ennek persze számos hátránya van… Nem egyszerűbb akkor valahogy összespórolni pár millió forintot, és utána a lakáshitelt törleszteni? „Túl közel van a svájci bedőlt hitelek emléke. Ettől függetlenül a lakást vásárlók száma is folyamatosan emelkedik” – válaszolta a kérdésre a Mátrixhome munkatársa.
Azzal kapcsolatban, hogy vajon lesz-e határa a bérleti díjak emelkedésének, vagy pár éven belül kétszázezer alatt ne is gondolkodjunk ilyesmiben, az ingatlanos szakma nehezen bocsátkozik jóslatokba. „Bár idén már tapasztalható egy megtorpanás, megjósolni ezt nem lehet. Egy biztos, a folyamatos kereslet sokáig fent fogja tartani az árat. Vagyis csökkenésre nem lehet számítani.”
Önéletrajz, interjú, szigorúbb szerződések
Balogh László szerint annyi jelentkező van a kiadó ingatlanokra, hogy a bérlők közül valaki úgy szondázza a jelentkezőket, mint egy állásinterjún, mások „csak” önéletrajzot és motivációs levelet kérnek.
„Önéletrajzkéréssel még nem találkoztam, de az biztos, hogy komoly szűrőn kell átesnie mindenkinek – mondta az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól Csák Ildikó. – Sok tulajdonos inkább kivár, mint hogy kiadja a lakását egy kisgyermekes családnak. A kisállat is kizáró ok lehet még mindig. Ritka az is, hogy valaki megengedje – például az óvoda, iskola miatt –, hogy a bérlője bejelentkezzen. Ami számomra talán a legmeglepőbb, hogy a külföldiekkel szemben is sokkal nagyobb a bizalmatlanság, mint ezelőtt húsz évvel.”
Csák Ildikó szerint ma már szinte csak közjegyzői szerződéssel elképzelhető az alku, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag bárki kitehető az utcára három nap után, bírósági ítélet nélkül. A befogadó nyilatkozat a másik nagyon elterjedt garancia, amit az utóbbi években a kisgyermekes családoktól kérnek a tulajdonosok. (Ez azt jelenti, hogy bérleti szerződés megszűnése esetén valaki vállalja, hogy azonnal befogadja a családot.) „Eddig a bérlőt védte a szerződés, betegség vagy munkaviszony megszűnése esetén például nehéz volt valakit kitenni az utcára, ráadásul a fizetésképtelenség idejére összegyűlt költségek is mind a tulajdonost terhelték. Ez változott mára az említett két dokumentummal, ami közül különösen a közjegyzői szerződés hozhatja nagyon kiszolgáltatott helyzetbe a bérlőt. A legtöbben mégis vállalják, hogy aláírják, hiszen ellenkező esetben könnyen ellehetetlenül a lakásproblémájuk megoldása.”