Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége? Jób 4,6
Sokan akkor is becsületesek, ha nem várnak érte semmit. Balog György sem várt jutalmat, bár utóbb kiderült, becsületessége az életét mentette meg.
1994. december másodikán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem másodéves történelem szakos diákja hazafelé tartott Nagykőrösre. Tele volt a péntek délutáni vonat, sok egyetemista utazott haza. György látta, hogy ülőhelyben nem is érdemes reménykednie. A debreceni vasútállomáson egy évfolyamtársával futott össze, aki invitálta, üljön be vele az I. osztályú kocsiba, ott nincs tömeg. A fiú azonban nem akart olyan helyre menni, ahová nem érvényes a jegye, ezért inkább eggyel hátrébb, a mozdony mögötti negyedik kocsiba szállt. Ez a döntése mentette meg az életét.
„A negyedik kocsiban már csak a folyosón volt hely, középen álltam. Épp aznap jutottam hozzá a Pink Floyd Division Bell című albumához, azt hallgattam, amikor Szajolhoz közeledve rázkódni kezdett a vonat.”
Gyuri kinézett az ablakon, és rémisztő látvánnyal szembesült: a gyorsvonat nem a síneken robogott. Csak pár másodperce volt azon gondolkodni, mekkora is lesz a becsapódás, ösztönösen megkapaszkodott, amikor a szerelvény megállt, a kocsi megdőlt. A fiú nem sérült meg, a bordó télikabátja lett csupán hófehér, miután az első kocsik belerohantak a szajoli állomásépületbe, és mindent beborított a por. A negyedik kocsi eleje is összegyűrődött, amint nekiütközött a keresztbeálló I. osztályú kocsinak. Nagy volt a pusztítás.
Többen hibáztak
A későbbi vizsgálat szerint a baleset oka egyértelműen emberi mulasztás volt. 15 perccel a Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat előtt szabálytalan tolatást végeztek a szajoli állomás első vágányán. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, de ezt senki nem vette észre. A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett kb. 110 kilométeres sebességgel érkezett. A mozdony és az első kocsi kitért, de a szerelvény többi része már kisiklott. A váltó legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható kitérő irányban. (Forrás: Wikipédia)
Kisiklott vasúti kocsi a szajoli vasútállomáson (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Ő sem tudja, honnan, de nyugalmat erőltetett magára, és hangosan szólt az utasoknak, hogy mindenki nyugodjon meg, és sorban szálljanak le. A túlélők nem pánikoltak, pedig a fűtött vasúti kocsi kényelméből pár másodperc alatt rohantak bele egy katasztrófába. Gyuri a többiekkel együtt bukdácsolt a sínek mellett, hideg volt, mindenfelé a leszakadt felső vezeték darabjai lógtak. Kiáltások hallatszottak, sikolyok, segélykérések, a lerombolt állomásépület felől orvosért kiáltottak.
A fiú inkább nem ment a sérültek közelébe, utóbb egy, szintén a vonaton utazó idősebb ismerőse azt mondta, jól tette, mert szerinte nem tudta volna kezelni a látványt.
Mikor kiderült, hogy a fiú nem sérült, többedmagával egy buszhoz terelték őket, és továbbutaztak Szolnokra. 1994-et írtunk, Gyuri simán eljöhetett egy ekkora vonatbaleset helyszínéről anélkül, hogy bárki felvette volna az adatait, vagy hogy pszichológus látta volna. Végül Ceglédről tudta értesíteni mit sem sejtő szüleit, hogy érkezik, csak a baleset miatt később. A szülőknek addig nem jutott eszükbe aggódni.
Még nagyobb lett a rémület, amikor Gyuri hazaért, és az esti híradóban megjelentek a tragédia első képei-hírei a huszonhét halottról, akiket a helyszínen találtak (négyen később a kórházban haltak meg), és az ötvennél is több sérültről.
„Több egyetemista is volt az áldozatok között, néhányukat ismertem. Lelkiismeret-furdalásom volt, hogy miért én éltem túl. Ők jobb emberek voltak, miért ők haltak meg?” – emlékezik vissza Gyuri, aki úgy tartja, ő ott, Szajolnál kapott egy második esélyt.
György igazolványképe az egyetemista időkből
Gyerekkoromban nem voltam mindig biztonságban, jelen volt az alkoholizmus a családban, sokat féltem. A haláltól is. Egészen a szajoli balesetig gyengeségnek gondoltam a vallást. Képmutatásnak, hisz nem mindenki élt a hit elvárásai szerint.
Túlélőként aztán Gyuri arra jutott, hogy Istennek terve lehet vele. Egy ideig még azzal a meredek gondolattal is játszott, hogy akár valamiféle megváltó is lehet belőle, de aztán rájött, hogy ehhez nem él bűntelen életet.
Alig másfél évvel a baleset után már tisztán látta az útját: neki személyes kapcsolatban kell lennie Istennel. Megtért, és önkéntes lett az egyetemen működő keresztény csoportban, majd diploma után munkára jelentkezett egy felekezetközi keresztény misszióba.
„Sok csodát éltem így meg, sok önismeretet adott Isten megismerése” – mondja. Öt éve a Fiatalok az Élet Küszöbén program (FÉK) előadója, fiataloknak beszél az egészségesebb életről, önismeretről. Az is a feladatai közé tartozik, hogy középiskolákban ad elő, ehhez néha vonatra is száll, ami nem könnyű neki. „Ha nagy a sebesség, még ma is nyugtalanság van a gyomromban, nem érzem magam biztonságban.”
Balog György fiataloknak beszél az egészségesebb életről, önismeretről
Azt mondja, nem haragszik a felelősökre, nem is követte a felelősségre vonást, ahogy a túlélőtársaival sincs kapcsolata. A szajoli vasúti baleset sokaktól elvett, Balog György úgy érzi, neki mégis adott.
Jobb emberré tett a baleset. Van miből adnom, szeretek is adni másoknak. Tartozom annyival az embereknek, hogy amit én kaptam, azt ne tartsam meg. Ha akkor nem siklik ki a vonat, lemaradtam volna az életről.
Hárman fogházban
A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést. Az esetenkénti összeg 20 ezer forinttól 6 millióig terjedt. (Forrás: Wikipédia)