Az ország egyik leghíresebb fiktív családjának, Szappanoséknak a sorsát sokan figyelemmel követjük a tévé képernyőjén. A falusi léttel küzdő városiak kényszerből, egy mesés vagyont kilátásba helyező végrendelet miatt költöztek vidékre. Most utánajártunk, hogyan alakulna a sorsuk a valóságban, mi történne, ha a sorozat valósággá válna?
Mint a mesékben
Az RTL Klubon futó történet szerint a budapesti Szappanos család kénytelen feladni addigi, megszokott nagyvárosi életét, amikor egy ügyvédtől értesülnek az apjuk halálhíréről és a végakaratáról. A hagyatéki tárgyaláson semmi sem úgy alakul, ahogy azt a családtagok elképzelték. Az összesereglett örökösöknek videóüzenetben vetítik le Szappanos Kálmán végakaratát: az Ökörapátiban élő családfő 612 millió forintos vagyont halmozott fel, amihez csak úgy juthatnak hozzá az örökösök, ha azokat a feltételeket, amiket számukra szabott, betartják.
Az öreg egyik leglényegesebb feltétele, hogy a fővárosban élő 3 gyereke és 2 felnőtt korú unokája költözzön vissza Ökörapátiba, és 1 éven keresztül a faluban éljenek. Sőt, a falu határát is maximum 12 órára hagyhatják el egy nap, amit az örökösök csuklójára erősített nyomkövető tesz ellenőrizhetővé. Amint valamelyikük elhagyja a falut, a rendszer jelez a hagyatékért felelős ügyvédnő irodájában. Aki a végrendelet feltételeit megszegi, egy fillért nem lát az örökségből, ha pedig mindenki kudarcot vall, a hatalmas vagyon a falusiakra száll, pontosabban az Ökörapátiért Egyesületre.
Lehet-e videóüzenetben végrendelkezni?
A sorozat történetszövése szórakoztató, az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatos tipikus tévhitekre erősít rá azonban, valamint több olyan momentuma is van, amely a valóságban nem felel meg az öröklés szabályainak. Dr. Böröcz Helga közjegyző már rögtön az első lényeges pontra, a videóüzenetben hagyott végrendelkezésre rácáfol, mint mondja: szóban végrendelkezni csak a törvény által meghatározott speciális esetekben, rendkívül szigorú feltételek alapján lehetséges.
A közjegyző tapasztalatai szerint a szóbeli végrendelkezés rendkívül ritka, és bár készíthet videós üzenetet az örökhagyó, ha nincs írásos végrendelet, a felvételen elhangzottak jogilag nem számítanak végrendeletnek. Szóbeli végrendelet kizárólag olyan életet veszélyeztető, rendkívüli helyzetekben tehető, amikor nincs lehetősége az örökhagyónak írásos végrendelet készítésére, továbbá kifejezetten ki kell jelentenie, hogy az, amit éppen elmondott, a végrendelete, és mindezt két, az általa beszélt nyelvet értő tanú előtt kell megtennie. Vagyis, ha mindez a valóságban történne, azaz csupán egy videóüzenet maradt volna fenn Szappanos Kálmán után, az örökösök a törvényes öröklési rend szerint örökölnének, mivel a videóüzenetben elmondott végakarat nem lenne érvényes. Érvényes végrendelet híján pedig az unokák nem, csak Kálmán 3 gyereke, azaz Tibi, Kristóf és Mónika örökölne.
Szabhatók-e öröklési feltételek a végrendeletben?
A történet szerint az örökösöket csak akkor illeti meg a hatalmas vagyon, ha az örökhagyó, azaz jelen esetben Szappanos Kálmán feltételeit teljesítik: Budapestről Ökörapátiba költöznek. A közjegyző rávilágított arra, hogy a valóságban ez sem működik, ugyanis az örökhagyó a halálát követő időszakra már nem szabhat feltételeket az örökléssel kapcsolatban. Ennek oka pedig igen prózai: a törvény szerint az örökölt vagyon az örökhagyó halálának pillanatában átszáll az örökösökre.
Ha az örökhagyó ellenszolgáltatást szeretne kapni az örökösévé nevezett személytől, ezt még az életében az örökössel kötött szerződésben határozhatja meg. Az öröklési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy az örökös milyen ellenszolgáltatást nyújt az örökségért, például egy lakásért vagy más vagyontárgyért cserébe. Ez lehet tartás, életjáradék, vagy akár gondozás is.
Az örökhagyónak lehetősége van továbbá meghagyás formájában rendelkezni például arról, hogy az örökös bizonyos ingóságokat egy barátnak juttasson, ez azonban nem lehet az öröklés feltétele. Vagyis a végrendeletben foglalt örökös akkor is örököl, ha nem teljesíti a meghagyást. Tehát a Drága örökösök fő mozgatórugója, miszerint Szappanosék csak akkor kapják meg az örökségüket, ha egy évig Ökörapátiban élnek, a valóságban nem állná meg a helyét.
Kitagadás, kizárás az örökségből
Azon túlmenően, hogy az örökhagyó nem szabhat feltételeket a halála utáni időszakra, nem is zárhat ki, nem tagadhat ki senkit sem azért, mert nem teljesíti a meghagyását. Dr. Böröcz Helga elmondta, hogy ugyan az öröklésből bárki indoklás nélkül kizárható egy végrendeletben, azonban ebben az esetben is jár az arra jogosultnak az úgynevezett kötelesrész, ami jelenleg a törvényes örökrész egyharmada. Kötelesrészre a szülő, a leszármazó és a házastárs jogosult, amennyiben az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse lenne.
A kizárásnál szigorúbb jogintézmény a kitagadás – mely a kötelesrészre való jogosultságtól is megfosztja az örököst –, ez viszont nagyon ritkán valósul meg a gyakorlatban. A törvény szerint akkor lehetséges kitagadás, ha például az örökös olyan bűncselekményt követett el, ami börtönbüntetéssel fenyeget, megsértette a tartási kötelezettségét, vagy erkölcstelen életmódot folytat. Ez utóbbit azonban nem részletezi egzakt módon a törvény, és jelenleg még elegendő jogi precedens sincs rá, így érdekes lehet, hogy kinek mi számít erkölcstelennek.
Dr. Böröcz Helga elmondta, hogy az örökösöknek lehetőségük van arra is, hogy eltérjenek a végrendeletben foglaltaktól, ez esetben egyezséget köthetnek a hagyatéki tárgyaláson, vagy ha nem tudnak, nem akarnak megegyezni, bírósági pert kezdeményezhetnek. Utóbbi esetében a közjegyző ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hoz, és ha a perindítás a törvényi határidőn belül nem történik meg, az ideiglenes hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik.
Tehát a Szappanos család ugyanúgy élhetett volna tovább Budapesten, miközben a vagyont akkor is ők örökölték volna a törvényes öröklés rendje alapján, kivéve természetesen azt az esetet, ha édesapjuk mást nevez végrendeleti örökösül. A valóságban abban az esetben lehetett volna csavar, ha az ügyvédnő és egyben az özvegy nem csupán a ház haszonélvezeti jogát, hanem a tulajdonjogot is megörökli, ami mellé egy meghagyást is kap, amiben Kálmán arra kérte volna, hogy ossza szét a vagyont a gyerekei és az unokái között, ha azok Ökörapátiba költöznek. De ha ezt az özvegy nem teljesítette volna, azaz az egész vagyont megtartotta volna, akkor sem érhette volna szó a ház elejét, hiszen a meghagyás jogilag nem kikényszeríthető.