A Népszava cikkére hivatkozva több médiumban valótlan állítások jelentek meg a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusokkal, a gyógypedagógiai neveléssel és oktatással kapcsolatban. A Népszava szerzője két különböző statisztikai kategóriához tartozó adatot hasonlított össze, tévesen – írja közleményében az Emmi.
A 2018/2019-es tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok, konduktorok száma 10.058 volt, amelyből ténylegesen gyógypedagógus, konduktor munkakörben 9.582-en tevékenykedtek. A 2019/2020-as tanévben a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok, konduktorok száma 10.178 fő, amelyből ténylegesen gyógypedagógus, konduktor munkakörben 9.728-an tevékenykednek.
A speciális szakemberek száma tehát szerintük így nem csökkent, hanem nőtt.
A 2010/2011-es tanévben a gyógypedagógus, konduktor munkakörben dolgozó szakemberek száma még csak 5.695 volt, így az elmúlt kilenc évben rendkívül jelentősen javult az ellátottság.
A hallgatói létszámok esetén, míg 2006 előtt csak egyetlen felsőoktatási intézmény képzett gyógypedagógusokat, 2019 szeptemberétől már nyolc, 2020-tól pedig kilenc egyetemen folyik gyógypedagógus-képzés, ami a vidéki szakember-ellátottság javítása szempontjából kulcskérdés – írják.
A képzőintézmények számának növekedésén túl jelentősen megemelkedett a gyógypedagógus alapképzésre felvett hallgatók száma, míg 2013-ban 937, 2019-ben 2.098 hallgató kezdte meg a tanulmányait.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma kis mértékben valóban emelkedett az elmúlt évhez képest (2,4%-al), de ez a differenciálódó, javuló, immár teljes körű diagnosztikának, továbbá annak köszönhető, hogy sajátos nevelési igényű tanulók már nem morzsolódnak le, hanem jellemzően tovább folytatják köznevelési tanulmányaikat, mint korábban. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az összes tanulók számához képest az európai átlagnak megfelelő – zárja a minisztérium a közleményt.
(MTI)
(Kiemelt kép: illusztráció, Pixabay)